Első, az oktatás rendszerszintű problémáit összefoglaló levelüket még tavaly novemberben küldték meg az oktatásirányításnak a miskolciak, ám mivel arra nem kaptak választ, január 6-án nyilvánossá tették, s az elmúlt három hétben több mint 24 ezren - köztük mintegy 300 iskola - biztosították támogatásukról a tanárokat, akik megtörték a csendet.
Látván a nyílt levél országos támogatottságát, "igazolva érezzük, hogy a felvetett problémák valósak" - olvasható a második levélben, amelyben arra kérik a címzetteket, támogassák a pedagógustársadalmat az "áldatlan helyzet feltárásában, orvoslásában." A levélben ezúttal problémahalmazokban vázolták a legégetőbb gondokat, s azt kérik, hogy azok mindegyikével foglalkozzon a közoktatási kerekasztal, amelynek létrehozására Balog miniszter tett ígéretet.
Az első halmaz a "túlzott központosítás". Mint ismert, a legtöbb állami iskolának jelenleg a Klik a fenntartója és a helyi önkormányzat a működtetője, ez pedig gyakran fennakadásokat okoz még a kréta vagy villanykörte beszerzésénél is. A tanárok azt szeretnék, hogy szűnjön meg a kettős irányítás, és az igazgatók kapják vissza korábbi hatásköreiket. Balog egyébként a minap ígéretet tett arra is, hogy szeptembertől egyfajta igazgatói bankkártyát kapnak majd az intézményvezetők a kisebb kiadások fedezésére. Az viszont az eddigi kormányzati nyilatkozatokból világosan kitűnik: a bürokrácia fellegváraként működő Klik felszámolásában nem gondolkodnak.
A levélben szó esik még a rövid idő alatt levezényelt, egymással nem koherens változtatásokról (pl. elkapkodott módosítások az érettségiben), az ellehetetlenülő kompetenciafejlesztésről (túlzsúfolt tananyag, magas óraszámok), a tanárokat sújtó túlzott adminisztrációról, ami az érdemi tanítói munka rovására megy), valamint a bérekről (a levélírók hangsúlyozzák: nem a tanári bérezés a rendszer legnagyobb problémája) és a kerekasztal létrejöttének támogatásáról. "Sürget az idő! Gyermekeink jövője a tét!" - zárták soraikat.
Balog a napokban elismerte: a rendszer átalakításánál "kicsit túltolták a biciklit", ám beszédes, hogy ennek felismerése csak azután történt meg, hogy a miskolciak kiállása nyomán országos tiltakozás bontakozott ki. Czunyiné január elején még úgy nyilatkozott, a tanárok levelében megfogalmazottakkal kapcsolatban ő nem tartja magát illetékesnek. Lázár János eztán keményen megfeddte a pedagógusokat, szerinte, ha a gyerekek teljesítménye romlik, a tanárok munkája is "kérdéses"; jelezte azt is, nem a tanárok fogják megmondani, ki legyen az iskola fenntartója. S közben minden, az ügyben nyilatkozó kormányzati szereplő szájából hallhattuk: a tanárok bére nő, ne legyenek elégedetlenek. Nem vitás: mindez a megmozdulás hiteltelenítése érdekében történt.
Nem jött össze; nem sikerült lehalkítani a tanárok hangját, akik Miskolcon jövő hét szerdára fáklyás felvonulást is szerveznek, közben a nyílt levél támogatóinak száma napról napra töretlenül növekszik. Az MSZP parlamenti vitanapot kezdeményez a közoktatás állapotáról.