A megemlékezésen két-két olyan amerikai és lengyel állampolgárt ismertek el posztumusz a Világ Igaza izraeli állami kitüntetéssel, aki életét kockáztatva segített és mentett zsidó embereket. Barack Obamát – aki az amerikai elnökök közül elsőként mondott beszédet az izraeli nagykövetségen – Steven Spielberg filmrendező, a Holokauszt Történeti Alapítvány létrehozója mutatta be.
„Nagyon gyakran, kivált változások idején, kivált aggodalmak és bizonytalanságok idején, túlságosan is engedünk azon mélyen szunnyadó óhajnak, hogy találjunk valakit, valaki tőlünk különbözőt, akit okolhatunk a nehézségeinkért” – fogalmazott Obama. Hozzátette: „itt ma este szembe kell néznünk a valósággal, és a valóság az, hogy világszerte erősödik az antiszemitizmus. Ez tagadhatatlan.”
Az MTI híre egyáltalán nem ejtett szót róla, de az amerikai elnök külön szót emelt a magyarországi antiszemitizmus ellen, Hóman Bálint tervezett szobra apropóján. Az elnök arról értekezett, hogy az USA globális harcot folytat az antiszemitizmussal szemben. Ezért szervezték meg az első ENSZ-közgyűlést a témában, mondta, és ezért sürgettek más nemzeteket is, hogy a veszély kezelésére – Amerikához hasonlóan – különmegbízottakat nevezzenek ki.
„És ezért léptünk fel, amikor Magyarországon szobrot terveztek állítani egy második világháborús antiszemita vezetőnek, hogy a kormányuk álljon el ettől a tervétől. Ez nem egy széljegyzet volt a kapcsolatunkban, hanem alapfeltétele annak, hogy fenntartsuk a jó viszonyt. Ezt értésükre adtuk” – idézte Barack Obama szavait a nol.hu.
Obama beszédében a Hóman-szoborról és Magyarországról szóló rész 1:44-től hallható:
Amikor Orbán meghátrált
A magyar vezetés süketségét avagy habozását észlelve azután december közepén az Egyesült Államok kormánya az utóbbi évtizedek magyar–amerikai kapcsolatainak történetében példátlanul erős nyílt nyomással meghátrálásra késztette az Orbán-kurzust - írta elemzésében Tábor Ádám (ÉS).
Újra Budapestre küldte Robert Berschinski demokráciáért és emberi jogokért felelős külügyi helyettes államtitkárt, valamint Ira Forman antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó különmegbízottat és Nicholas Dean holokausztügyi különleges megbízottat is. Mindhárman részt vettek – több Budapestre akkreditált nagykövet jelenlétében – a Political Capital által szervezett december 15-i rendkívüli konferencián.
Berschinski beszédében kijelentette: „A szavak és az emlékművek igenis számítanak. Ne felejtsük el, hogy a szavakat általában a tettek követik. (...) Hogy ez a szobor megépül-e, olyan kérdés, melyet a magyaroknak kell eldönteniük. Annyit megtehetünk azonban, hogy felhívjuk Magyarország kormányát: kategorikusan jelentse ki, hogy Hóman Bálintnak soha nem jön létre emlékműve. Sem szobra, sem emléktáblája. Sem most, sem hat hónappal később. Soha.”
Az Országgyűlés december 15-i ülésén a miniszterelnök azt mondta, hogy nem támogatható a Magyarország szuverenitásának elvesztése időszakában hatalmon lévő politikai vezetőnek történő szoborállítás. Szó szerint: „megszállt ország voltunk. A megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak különböző okai, minősége, mélysége és egyebe lehet (...), a kormány olyan politikusnak nem támogathatja a szoborállítást, aki elnyomókkal működött együtt, és kollaborált Magyarország elnyomóival.” Ezért sem Hóman Bálint, sem Horthy Miklós szobrának felállítását nem fogja támogatni.
Valóban volt ilyen amerikai kormányzati nyomásgyakorlás, amit Orbán Viktor a leghatározottabban visszautasított - írta a Népszava kérdésére Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője
Hozzátette: általánosságban bármilyen külföldi nyomásgyakorlás csak hátráltatja az ügyek elintézését, és pontosan ez történt a Hóman-szobor ügyében is.
A magyar miniszterelnök álláspontja szerint az amerikai kormány jobban tette volna, ha ezzel nem kísérletezik.
Az amerikai kormány már ősszel jelezte véleményét
Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár szeptember 30-án fogadta Robert Berschinski demokráciáért és emberi jogokért felelős amerikai külügyi helyettes államtitkárt; a megjelent közlemény szerint a Hóman-szoborról is beszéltek. Októberben Colleen Bell nagykövet a Corvinus Egyetemen tartott – a magyar kormányt hosszabb szünet után több kérdésben élesen bíráló – beszédében taktikusan köszönetnyilvánításba és burkolt nyomásgyakorlásba csomagolta az Egyesült Államok kormányának álláspontját: „elismerésemet fejezem ki a magyar kormány vezetőinek, akik ellenezték, hogy Székesfehérváron szobrot emeljenek Hóman Bálintnak”. „Székesfehérvár, amely máris mágnesként vonzza az amerikai befektetéseket és más nemzetközi cégeket, valamint a javasolt helyszín az egyik új NATO-parancsnoki központ számára, többre képes annál, mint hogy ennek az embernek adózzon tisztelettel.”