Nem sikerült eddig bizonyítani, de még megfelelő érvekkel alátámasztani sem, hogy a Miniszterelnökség javaslata a 73 háttérintézmény megszüntetésére vagy beolvasztására valóban a bürokrácia csökkentését, jelentős összegek megtakarítását, átgondoltabb közigazgatási szerkezet létrehozását eredményezi. A források és hatáskörök újabb átcsoportosítása történhet meg, amelynek a vg.hu számításai szerint a legnagyobb vesztese megint az Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz, mert a legtöbb hivatalt és módszertani központot, továbbá létszámot a humán terület veszítheti el. Az sem kizárt, hogy a tárca az elmúlt egy évben is már erre készült, hiszen ha a kormányzati portálon megnézzük a hozzá tartozó háttérintézmények listáját, kiderül, hogy azt hónapok óta nem frissítették.
A 40 szervezet felsorolásának élén ma is a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szerepel, főigazgatója Török Krisztina. Arról, hogy az intézet helyett az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) hozzák létre, először 2014 novemberében beszélt Balog Zoltán miniszter, tavaly év elején pedig éppen a mostani egészségügyi államtitkárt bízták meg a GYEMSZI utódszervezetének vezetésével. Török Krisztina pedig a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet élére került – a jelek szerint átmenetileg. Az érintett szervezetek, meg a bennük dolgozók ennyire fontosak a kormányzati kommunikáció felelőseinek.
Az átszervezési tervekre tegnap is több ellenzéki párt reagált. Az LMP úgy látja, a Fidesz újabb területeket használ zsákmányszerzésre és Csarnó Ákos szóvivő rámutatott, hogy a beolvasztások után felszabaduló ingatlanokkal szabadon gazdálkodhat az állam. A Demokratikus Koalíció (DK) pedig azt mondja, nem a bürokráciát, csak a munkahelyek számát csökkenti a lépéssel a kormány. Varju László alelnök hiányolta a hatástanulmányokat és az előzetes egyeztetés elmaradását is szóvá tette.
Ezt hangsúlyozta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) alelnöke is egy nemzetközi tanácskozás után a Népszava kérdésére. Székely Tamás elmondta, hogy a közszféra tervezett százezres létszámcsökkentése, ezen belül a háttérintézmények felszámolása szóba került a visegrádi országok szakszervezeti vezetőinek kétnapos budapesti tanácskozásán is, mert a másik három államban hasonló esetekben soha nem marad el az egyeztetés a munkavállalók képviselőivel. Székely kiemelte, hogy jelenleg 59 ezer betöltetlen állás van a versenyszférában, de zömében bolti eladókat, mechanikai gépkezelőket és betanított munkásokat keresnek, vagyis a közszféra munkájának súlyos leminősítése, ha a kirúgni tervezett diplomás közigazgatási szakembereknek ezeket a munkahelyeket akarják majd felajánlani. Ez egy elképesztő tévedés, nem koncepció – fogalmazott a MSZSZ alelnöke.
A V4 országok szakszervezeti vezetői és az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) főtitkára megállapították, hogy a gazdaság és a termelékenység növekedése térségünkben nem vezetett a bérek emelkedéséhez és az életkörülmények javulásához, ami elfogadhatatlan. A kontinens szakszervezeteinek célja, hogy a minimálbér minden tagállamban érje el az átlagbér 60 százalékát. Luca Visentini a találkozó utáni sajtótájékoztatón bejelentette, hogy ezért hamarosan kampányt indítanak, a sztrájkhoz való jog biztosításáért pedig már el is kezdték akcióikat. A harmadik kiemelt terület a kölcsönzött munkaerő és a rövid határozott idejű foglalkoztatottak helyzetének javítása lesz. A főtitkár szerint az Európai Bizottság is hasonló ajánlásokat fogalmaz meg, mert bebizonyosodott, hogy ahol gyenge a szociális párbeszéd és így a dolgozók szociális védelme, ott nem épül erős gazdaság.
Gaskó már nem tárgyal
A visegrádi országok szakszervezeti vezetőinek tanácskozásán már nem vett részt Gaskó István, miután a hivatalos verzió szerint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának (LIGA) hétfői elnökségi ülésén bejelentette lemondását. A LIGA sorra cáfolja azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint a tömörülést 20 évig vezető elnök nem önként döntött a távozásáról, a Népszava információi mégis ezt látszanak megerősíteni. Nevük elhallgatását kérő szakszervezeti vezetők úgy tudják, a távozó elnök és anyaszervezete, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) Szolidaritás tavaly év közben felszínre került pénzügyi vitáinak következő állomása, hogy a vasúti érdekvédelmi szervezet ahhoz kötötte aktív visszatérését a konföderációba, ha a LIGA „megszabadul” Gaskótól, amelynek azután is elnöke maradt, hogy a VDSZSZ vezetéséről 25 év után leváltották.
A dolog pikantériája informátoraink szerint, hogy a VDSZSZ és a LIGA közösen megvásárolt székházának fenntartása túl drága, talán már vevő is jelentkezne, de az eladáshoz a két félnek meg kellene egyezni egymással. Addig működött az egyezség, amíg mindkét szervezetet ő vezette, és a remények szerint akkor is sikerülhet megállapodásra jutni, ha már egyik elnöki széket sem Gaskó tölti be. A konföderáció vezetői február 18-ra hívták össze a LIGA Tanácsát, akkor válik hivatalossá az elnök távozása, aki azonban január 25-től nem kíván élni elnöki jogaival. Biztosra vehető tehát az is, hogy nem megy el a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésére éppen ma délelőttre összehívott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésére, ahol ismét napirendre tűzik az idei bérajánlás kérdését, miután tavaly karácsony előtt csak a minimálbérről és a garantált bérminimumról született megállapodás. Gaskó lemondásának híreink szerint épp ez a harmadik oka, mert a konföderációtól azzal a felhatalmazással indult az egyeztetésre, hogy akkor írjon alá megállapodást, ha az állami és a piaci szféra vállalataira érvényes béremelési ajánlás számszerűsítve is benne szerepel. Ő mégis e nélkül fogadta el az egyezséget.
