fogadási csalások;Lara Arruabarrena;David Marrero;Lukasz Kubot;

Kiállítva címen film is készült a csaknem száz évvel ezelőtti baseballcsalásról FOTÓ: EUROPRESS/ORION/GETTY IMAGES

- Fogadási csalások hálójában a sport

A fogadóirodák a minap jelezték, hogy bundagyanús meccsről lett tudomásuk az Australian Openen, ahol gyanúsan sok fogadás érkezett az egyik vegyespáros meccsre. A New York Times szerint a spanyol duó, Lara Arruabarrena és David Marrero a cseh Andrea Hlavacková és a lengyel Lukasz Kubot elleni találkozójáról van szó. A Pinnnacle Sports bukmékerirodánál annyian fogadtak, hogy a cég törölte a kínálatból a találkozót. Az érintettek persze mindent tagadtak. Bizonyíték ugyan nincs, de a sport történelme során számos fogadási csalás történt, a tenisz pedig amúgy is rossz színben tűnt fel az utóbbi napokban, hetekben. Voltak, akik lebuktak, akadtak, akik megúszták.

Németország (2009)

A német rendőrség az év november 9-én 17 személyt tartóztatott le azzal vádolva őket, hogy kilenc országban legalább 200 mérkőzés eredményét befolyásolták. A bunda egyebek mellett magyar, bosnyák, osztrák, horvát, szlovén és török bajnoki meccseket érintett, de fogadási csalások történtek belga, német és svájci másodosztályú találkozók esetében is. Három Bajnokok Ligája és 12 Európa-liga találkozót is gyanúsnak találtak

Krikett (2010)

A pakisztáni krikettcsapat az Egyesült Királyságban vett részt turnén, s számos gyanús fogadást jegyeztek fel a bukmékerek, olyan mérkőzésekre érkeztek nagy összegben fogadások, amelyeket a pakisztániak nagy meglepetésre vesztettek el. Az ügynek nem lett folytatása.

Finnország (2011)

Egy évre felfüggesztették a finn Tampere United játékjogát, mert kiderült, hogy az együttes játékosai pénzt fogadtak el egy személytől, aki az együttes mérkőzéseire fogadott.

Törökország (2011)

Ez évben tört ki az ország történetének legnagyobb fogadási botránya. A rendőrség mintegy 60 személyt vett őrizetbe, akik mérkőzések eredményére fogadhattak. Az ügyben még nem született ítélet, s egyelőre azt is vizsgálják, mely mérkőzések eredményét befolyásolták.

Libanon (2013)

Összesen 22 játékos vehetett részt az ország labdarúgását megrázó csalássorozatban. Ez esetben is előre megbeszélt mérkőzések eredményére fogadtak.

Nagy-Britannia (2013)

A Blackburnben szereplő D. J.Campbell az őrizetbe vett hatszemély egyike volt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ MALCOLM COUZENS

A Blackburnben szereplő D. J.Campbell az őrizetbe vett hatszemély egyike volt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ MALCOLM COUZENS

 A sportfogadásokat felügyelő brüsszeli szervezet, a FederBet hívta fel a figyelmet gyanús fogadásokra. Az ügy kapcsán hat személyt vettek őrizetbe Nagy-Britanniában, köztük a Blackburn labdarúgóját, DJ Campbellt. Később visszatérhetett a pályára, legutóbb a Maidenhead Unitednél szerepelt.

Sár fröccsent az egész magyar focira
Attól tartunk a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek legendás hazai bundameccsei, az emlékezetes totóbotrány, a felejthetetlen 6-6-os eredmények és a nejlonzacskóban átadott forintkötegek legfeljebb cserkész csínytettnek számítanak a négy és fél éve kipattant magyarországi fogadási csalássorozathoz képest. A Központi Nyomozó Főügyészség több hónapos felderítő munkája után a hatóság képviselői 2011 nyarán összehangoltan csaptak le a feltételezett bundamaffia több vezéralakjára.
A gyanú szerint a K. Zoltán és L. Mátyás által irányított bűnbanda összedolgozott a szingapúri központú szindikátussal, és megszámlálhatatlan hazai és külföldi meccset manipulált. A csalássorozatban magyar futballbírók is részt vettek, akik törökországi és dél-amerikai összecsapásokon egyaránt „szállították” az elvárt eredményt.
Többtucatnyi gyanúsított, elcsalt meccsek: a magyar foci szégyenfoltja a bundaügy FOTÓ: NÉPSZAVA

Többtucatnyi gyanúsított, elcsalt meccsek: a magyar foci szégyenfoltja a bundaügy FOTÓ: NÉPSZAVA

A nagyszabású akcióban több korábbi NB I-es játékos került – hosszabb, rövidebb időre – rács mögé, miközben kitartóan tartja magát az a feltételezés, hogy a nyomozók és az ügyészek csak a „szemétdomb” tetejét kapargatták meg, mélyebbre nem ástak, nem áshattak – tudniillik olyan egykori csillagok is részt vehettek a mérkőzések elcsalásában, akik politikai védettséget élveztek.
A hazai bundaügy kétség kívül legmegrázóbb pillanata volt, amikor 2012. március 1-én öngyilkos lett Kutasi Róbert, a REAC labdarúgóklubjának igazgatója. A főügyészség szerint a rákospalotai együttes tucatnyi elcsalást találkozó kapcsán érintett, a sportvezető – aki egyébiránt nem volt a gyanúsítottak közt, miközben a neve többször is felbukkant a hivatalos bundakrónikában, és a halálát követően többen is terhelő vallomást tettek rá – egy zuglói toronyház tetejéről vetette mélybe magát.
A teljes magyar futballt megrázó fogadási csalás bírósági szakasza azóta is tart, várhatóan még évekbe telik, mire pont kerül a gyalázatos történet végére.Maradva idehaza, óriási megrökönyödést váltott ki az a tavalyi hír, hogy Horváth Csaba vízilabda-játékvezető több alkalommal is az általa vezetett meccsekre fogadott. A Szerencsejáték Zrt. tavaly júliusban jelezte az MVLSZ-nek, hogy az egyik élvonalbeli játékvezető a saját maga által vezetett mérkőzésekre kötött internetes fogadásokat.
A később megnevezett Horváth Csaba ellen fegyelmi eljárás indult, amelynek során a bíró elismerte korábbi cselekedetét. A játékvezető hozzátette, csekély pénzösszegekben történt a fogadás. Kiemelte, hogy magyarázatot nem tud adni cselekedetére, amely szerinte nem befolyásolta az aktuális mérkőzéseket. A honi pólószövetség három évre eltiltotta a szakmai tevékenységtől.



Felmondja-e a kormány valamennyi állami hirdetési szerződését a 888.hu internetes portállal?