A tárca közleménye szerint az OLAF a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzésére adott uniós pénzek felhasználása ügyében szabálytalanságokat állapított meg, ennek alapján a NAV bűnügyi főigazgatóságának központi nyomozó főosztálya nyomozást indított.
Az OLAF koordinációs irodája a NAV-on belül működik, ennek ellenére a nyomozásról - amelyről a legfőbb ügyész is tudott - az adóhivatalt vezető államtitkár nem kapott tájékoztatást - írja közleményében az NGM. A miniszter utasította a tárca közigazgatási államtitkárát, hogy az ügyben rövid határidővel folytassa le a vizsgálatot.
Ahogy lapuk már beszámolt róla, fennáll a gyanú, hogy a magyar ellenőrök megcsapolták a közbeszerzések szabályosságának kontrolljára adott uniós pénzeket. A gyanú szerint az EU-s forrásokat egykor menedzselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tanácsadó konzorciumának alvállalkozói szedtek be pénzeket fiktív számlákra. Ezeknek a tanácsadóknak, akik Quality Control néven alkottak konzorciumot, papíron pont az uniós források elosztásának tisztaságát kellett volna ellenőrizniük. Erre első körben 960 millió, majd további 256 millió forintot kaptak, 85 százalékban az EU-tól. Az OLAF vizsgálata szerint viszont a támogatás nagy része nem a közbeszerzések tisztaságának ellenőrzésére ment el. Annyira nem, hogy az OLAF jelentésében "százszázalékos korrekciót", magyarán a teljes támogatási összeg visszavételét javasolta.
Az ügyben Jávor Benedek EP-képviselő intézett kérdést Polt Péter legfőbb ügyészhez és Tállai Andráshoz, a NAV elnökéhez. Az előbbi tud a nyomozásról, Tállai szerint viszont "a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt nyomozás nincs folyamatban". Ami érdekes, mert a NAV nyomozói nyomoznak a hűtlen kezelés, vesztegetés, csődbűncselekmény, magánokirat-hamisítás, vesztegetés és passzív korrupció gyanúját felvető ügyben.