Az EB a 2014-2020-as időszakban 93 millió euróval támogatja Magyarországot, aminek révén Magyarország többek között bővítheti befogadó létesítményeit és fokozhatja külső határigazgatásának hatékonyságát. 2015-ben a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) és a Belső Biztonsági Alap (ISF) finanszírozásával megvalósuló, hosszú távú nemzeti programok keretében közel 6 millió eurónyi uniós támogatás került kifizetésre.
Ezen túl sürgősségi segélyben is részesült az ország az akut válsághelyzet kezelésére abban az időszakban, amikor nagy tömegekben érkeztek menekültek Magyarországra. Az Európai Bizottság erre a célra további 1,5 millió eurót ítélt oda a Belső Biztonsági Alapból, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból pedig összesen 5,2 millió euró sürgősségi segély vált hozzáférhetővé, amelyet többek között a befogadóállomások bővítésére és a szükséges berendezésekkel és anyagokkal való ellátására fordíthatott. A két alap által nyújtott sürgősségi segélyből eddig 5 millió eurót fizettek ki Magyarország számára.
2015. szeptember 25-én Magyarország további kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, miszerint 3,6 millió euró értékű sürgősségi támogatást kért a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból a kísérő nélkül az országba érkező kiskorúak fogadására és ellátására. A kérelem kifejezetten a jövőben érkező kiskorú bevándorlók fogadását és ellátását célzó tevékenységek támogatásáról szólt, 2015. november 1-jei kezdettel. Mivel októbertől kezdődően drasztikusan csökkent a Magyarországra érkező menekültek száma, az alap előirányzata pedig korlátozott, a kérelmet nem fogadták be. A költségvetés pénzügyi korlátai miatt az erőforrásokat az adott pillanatban legégetőbb feladatokra kell fordítani.
Lázár János kancelláriaminiszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta: a Magyarországnak megítélt sürgősségi támogatásból egyelőre "egy huncut fillér sem érkezett meg", amit megdöbbenve tapasztalt a kormány.
