Mennyire járt jól Athén a 2004-es viadal megrendezésével? A kérdés azért is időszerű, mert Magyarország a 2024-es olimpiai játékok megrendezésére törekszik, s a görög gazdaság teljesítőképessége azért közelebb áll magyaréhoz, mint a briteké, akik 2012-ben adtak otthont az olimpiának, vagy a kínaiaké, akik 2008-ban rendezték meg a világverseny-sorozatot. Sokan kételkednek abban, hogy Magyarország rendelkezne-e elegendő anyagi háttérrel az olimpia megrendezéséhez. A rendezés szorgalmazói erre általában azt a választ adják, hogy az, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Agenda 2020-as programja jó alapot ad erre, mondhatni Magyarországnak találták ki ezeket az intézkedéseket, amelynek köszönhetően gazdaságosabb olimpiákat lehet rendezni.
Görögország számára ugyan komoly presztízse lett volna annak, hogy az ország rendezze meg a millenium évében az olimpiát, végül erre 2004-ben lett lehetősége. 1996-ban teljesen magától értetődőnek tűnt a döntés, hogy a modern olimpiát egy olyan országban rendezik, amely az újat ötvözi a régi játékokkal, s gazdag történelmi hagyományaival. Csakhogy már jóval ezt megelőzően kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Athén valóban alkalmas-e az olimpia megrendezésére.
Mennyibe került?
Pontos számok nincsenek, de a tervezett költségek körülbelül 4,2 milliárd euróval haladták meg a valósakat. Stephen Wenn, a Wilfrid Lairier Egyetem sporttörténeti tanszékének professzora szerint a nettó veszteség 12-13 milliárd euró lehetett. Soha korábban nem volt ennyire veszteséges egyetlen olimpia, sem téli, sem pedig nyári. Az olimpiai játékok vége után olyan becslések jelentek meg, amelyek szerint minden görög háztartás 50 ezer eurót veszített a világverseny megrendezésével. Ezek persze nem hivatalos adatok, a görög kormány sosem szeretett dicsekedni a negatív költségvetési mutatókkal. Amint azzal sem, hogy mekkora pazarlás volt maga az olimpia. Az Independent című brit lap arra a következtetésre jutott, hogy a 22 helyszínből 21 maradt kihasználatlan.
Az olimpia lehetőséget adott volna a főváros modernizálására is, ám ezt is kihasználatlanul hagyták. Az ígért parkosítás elmaradt, az új közlekedési infrastruktúra egy része megvalósult ugyan, de nagyobb lett a várakozási idő a megállókban. Az akkori kormányzat sem állt a helyzet magaslatán, súlyos számítási hibákat vétett. Erre pedig már az olimpia évében felhívták a figyelmet különböző nemzetközi pénzügyi szervezetek. A PricewaterhouseCoopers (PwC) 2004 júniusában, tehát már az olimpia megkezdése előtt figyelmeztetett arra, hogy a növekvő költségek miatt a kormány komoly adósságot halmozhat fel, s 3 százalékkal növelheti a költségvetési hiányt. Az előjelek valóban aggasztóak voltak, hiszen csak az olimpiai falura szánt összeget kellett az olimpia megkezdése előtt 2,5 milliárd euróról 4,6 milliárdra emelni.
A politikai helyzet sem segítette a tervezést. Az előkészületek legfontosabb időszakában, 2004 elején megbukott Kosztasz Szimitisz szocialista kormánya, s márciusban a jobboldali Új Demokrácia elnöke, Kosztasz Karamanlisz lett a kormányfő. Az új kabinet azzal vádolta az előzőt, hogy képtelen volt úrrá lenni az olimpiai költségeken. Tény, hogy a kabinet bizonyos költségeket nem számított bele az olimpiai büdzsébe, így például az 1,3 milliárdos közlekedési fejlesztéseket, beleértve az athéni metró továbbfejlesztését vagy az új repülőtér kiépítését, ezeket „másik” kasszából fedezték, ami csak arra volt jó, hogy a kormány játsszon a számokkal, s azt állítsa a közvéleménynek, hogy a rendezés nem is kerül olyan sokba.
Pedig nagyon is jelentős összeget kellett előteremteni, mondhatni a társadalom nagyon is megfizette az árát. Jóllehet az akkori görög pénzügyminiszter azt közölte, az olimpia megrendezése minden szempontból nyereséget termel az ország számára, az adatok teljesen mást mutattak. 2002-2004 között több mint megduplázódott a görög költségvetési hiány. Míg 2002-ben a deficit a GDP 1,4 százaléka volt, ez egy évvel később 3,2 százalékra emelkedett, ami jóval magasabb volt a költségvetésben előirányzott 0,9 százaléknál. Sőt, 2004-ben a hiány már 6,1 százalékra nőtt. A büdzsé tehát ezekben az években kezdett „elszállni”.
A turizmusnak sem segített
A kormányzat képviselői igyekeztek azzal érvelni, hogy a turizmus, és egyéb befektetések révén javulnak majd ezek a számok, s különben is, a GDP 4,7 százalékkal emelkedik, ami magasabb az EU 1 százalékos átlagánál. A derűlátó jóslatok azonban nem váltak be, sőt. Az olimpiai beruházások miatt ugyanis eleve magasabb volt a GDP, ám mind Barcelona, mind Atlanta példája azt mutatta, hogy ez az emelkedés csak ideiglenes, s az olimpia után lényegében a gyarapodás mértéke már jóval alacsonyabb lesz. Az első komolyabb mérleget az olimpia után több évvel vonták meg. 2008-ban már egyértelművé vált, hogy sok az olimpiára épült pálya az enyészeté lesz. Ekkor már a világjátékok megrendezése okozta eufória is a múlté volt, s sok görög kezdte megkérdőjelezni, szükség volt-e egyáltalán az rendezésre.
A turizmusra gyakorolt hatás sem volt érzékelhető. Mark Stewart, a RMIT School of Economics előadója a news.com.au ausztrál hírportálnak elmondta, egy dokumentum társszerzője volt, ami egyértelműen azt bizonyítja: a turizmus nem járt jól az olimpiával. Éppen ellenkezőleg, ezen a nyáron Olaszországba érkezett több külföldi, mert sokan a nagy felhajtás miatt akarták elkerülni Görögországot, amelynél kisebb állam korábban még egyetlen újkori olimpiát sem rendezett meg. A következő években sem érződött ez a kedvező hatás. Sok turista inkább Törökországot és Horvátországot választotta, ahol hasonló szolgáltatásokért kevesebbet kellett fizetni.
Liam Lenton, a La Trobe Egyetem sportközgazdásza is úgy látja, hogy az olimpiának a turizmusra gyakorolt hatásait alapvetően a rendező ország nagysága határozza meg. New Yorkban, vagy Párizsban kisebb lenne a veszteség, mert több turistát szállásolhatnak el. Lenton szerint közvetlenül nem az olimpia idézte elő a csőd közeli helyzetet Görögországban, „de hogy nem segített, az is biztos” – fogalmazott.
Okozhatta a mai válságot?
A legizgalmasabb kérdés valóban az, mennyire idézte elő az olimpia Görögország súlyos válságát? Aligha létezik olyan közgazdász, aki erre a kérdésre pontos választ tudjon adni, de az biztos, hogy az olimpiai beruházásokat, a közbeszerzéseket áthatotta a korrupció, így a költségek már csak emiatt is jócskán meghaladták az eredetileg tervezettet. Ne feledjük azonban, hogy Athén jelenlegi adósságállománya több mint 340 milliárd dollár. Az olimpiát követően azonban még „csak” 168 milliárd euró volt, így csak erre nem lehet fogni a görög gazdasági válságot.
Kormányzati hibák
A Bloomberg 2012-es összeállításában a bajok egyik forrásának azt nevezte, hogy miután az ország 2001-ben bekerült az eurózónába, jelentősen enyhítettek a költségvetési szigoron, ami az állam túlköltekezését idézte elő. A másik gondnak a patinás gazdasági lap azt jelölte meg, hogy átgondolatlan beruházások jellemezték az olimpiát, hiszen ezeknek akkor lett volna értelme, ha hosszabb távra gondolkoznak, s a stadionokat nem csak az olimpia idején hasznosítják.
Hogy manapság mennyit érnek ezek a színhelyek, jól mutatja: tavaly decemberben az egyik omladozó stadionban szállásoltak el menekülteket. Ezeken már túladni sem tud a kormány, hogy legalább csökkentse a veszteségeket. Ha egyébként úgy tennénk fel a kérdést, a NOB számára megérte-e a görög olimpia, a válasz egyértelmű igen lenne. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis 900 millió euró bevételre tett szert.
A pazarlás, a pénzszórás példája nem csak az a sok stadion, pálya, amely az eltelt bő egy évtized alatt az enyészetté vált, hanem maga az olimpiai falu is. Akkor a cél az újrahasznosítás volt, s 8000 embert költöztettek ide. A nagy terv azonban balul sült el. Az épületek borzalmas állapotban vannak, az itteni üzletek hivatalok közül egy sor bezárt már, s hasonló sorsra jutott a kórház is.
A görög dráma Rióban is megismétlődhet. Már az athéni olimpia megrendezése is számos nehézségbe ütközött, több pálya az utolsó pillanatban készült el. A riói olimpia azonban a BBC 2014 áprilisi megfogalmazása szerint a világversenyek történetének legrosszabbul előkészítettje. Itt is további költségek merülnek fel, ami súlyos következményekkel járhat az amúgy is gyengélkedő brazil gazdaságra nézve.
A Reuters tavaly májusban azt közölte, hogy a brazil rendezés 13,2 milliárd euróba kerül úgy, hogy az 56 olimpiai beruházás mindössze tíz százaléka készült el. Már a 2014-es labdarúgó világbajnokság is túl nagy költségeket jelentett, s olyan stadionok épültek, amelyekre nem lett volna szükség. Az őserdőben épült híres manausi stadiont például ugyanaz a sors fenyegeti, mint az enyészetté vált görög pályákat. S ki tudja, mi lesz majd egy sor olimpiai helyszín sorsa.
