Spiegel
A davosi Világgazdasági Fórumon elhangzott megnyitó beszédében a német államfő kifejtette, hogy a kelet-európai uniós tagok éppen elég segítséget kaptak már, most ők is segíthetnek a menekültkérdés megoldásában. Megérti, hogy másként látják, hány embert tudnak befogadni, megérti a nemzeti szuverenitás és identitás körüli aggályaikat, de azt nem képes felfogni, hogy azok az államok tagadják meg a szolidaritást az üldözöttektől, amelyeknek a polgárai politikai üldözöttként megtapasztalták, hogy mi is az a szolidaritás. Kifejtette: a vitának Európáról és nem arról kellene szólnia, hogy egyes országok visszahúzódnak-e a nemzeti keretek közé, mert lehet, hogy anyagi előnyökkel jár, ha valaki megtagadja az együttműködést, csak éppen közben elveszítjük az önbecsülésünket. Joachim Gauck ugyanakkor nem tagadta, hogy a bevándorló hullám az előnyök mellett gondokkal is jár. Védelmébe vette Merkel menekültpolitikáját. Hangsúlyozta, hogy az őszi határnyitás nem naivitásból fakadt, hanem hitvallás volt egy nyílt, szolidáris ország mellett, amely a súlyos bukás után nem akar többé idegenellenes lenni, rasszista meg végképp nem.
