A Kúria törvényellenes indokokkal nem hitelesítette a budapesti olimpiával, illetve a Városliget beépítésével kapcsolatos népszavazási kérdéseket - írta a hvg.hu-n Nehéz-Posony Márton. A jogász emlékeztet, a Liget kérdésének elutasításakor a bírósági indoklás szerint azért kaszálták el a népszavazást, mert a Városliget fejlesztéséről törvény rendelkezik, így a referendum egy olyan módosítás kikényszerítéséről szólna, amely „ellehetetlenítené az Országgyűlés által törvényben meghatározott célt”. Ezzel szemben az említett törvény nem rendelkezik pontosan a park beépítéséről, csupán peremszabályokat határoz meg. A részletekről a fővárosi önkormányzat határoz, így sikeres népszavazás esetén annak eredményét figyelembe kellene venniük az építési szabályzat megalkotásakor. A döntést hasonló észrevételekkel Karácsony Gergely is „nettó hazugságnak” nevezte. Hozzátette, a kérdéseket újra be fogják nyújtani.
A 2024-es olimpiái pályázathoz köthető kezdeményezés kapcsán a bíróság szerint annak benyújtásakor a Fővárosi Önkormányzat már jelezte pályázati szándékát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB), a végső leadási határidő pedig február 17-e, addig nem lehet kiírni a referendumot. Maga a kérdés pedig azt sugallja, hogy a választók a pályázat leadásáról nyilváníthatnak véleményt, holott az már le lett adva. A Kúria álláspontjával ellentétben a referendumnak lehet következménye - törvény sem tiltja -, hogy a főváros visszavonja a pályázatát. Emellett a bíróságnak nem tisztje eldönteni, mennyi idő alatt lehet megszervezni egy népszavazást. Egyébként a NOB is többször hangsúlyozta: elvárják, hogy a pályázó városokban a lakosság is támogassa az olimpia megrendezését. Népszavazás hatására vonta vissza jelentkezését például Hamburg és Boston is.
Eközben kiderült, hogy a Városligeti Építési Szabályzat tervezett módosítása a zöldfelületek további csökkenéséhez vezet – hívta fel a figyelmet a Városliget Barátai nevű civil szervezet. A fővárosnak írt levelükben hangsúlyozták, hogy már több civil és szakmai szervezet, magyar és külföldi építészek és városvédők is tiltakoztak a Városliget beépítése ellen. A civilek felidézték Erick van Egeraat előadását is, ahol holland építész úgy fogalmazott: „értsék meg: zöldfelületet a legnehezebb építeni”. A Liget-projekt ellenzői több ízben aláírásokat is gyűjtöttek és alternatív javaslatokat dolgoztak ki, ám a kormányzat mindvégig úgy reagált, hogy a zöldfelületek nagysága nem hogy csökkenni, hanem nőni fog a Városligetben.
Ez részint igaz, a legújabb munkaanyagok szerint is „teljesíthető a zöldfelület nagyságának megőrzése”, ugyanakkor az is kiderült, hogy a Liget vízfelületeinek – például a városligeti tónak - 75 százaléka is zöldterületnek számítana. Emellett zöldterületnek tekintenék az állatkert területén épülő Biodóm fedett, mesterséges klímájú parkját, a parkolóhelyek gyeptégláit, és különböző mértékben a tetőkerteket, zöldtetőket is.