"Diáktársaink! Ebben a kritikus időszakban bizalommal fordulunk hozzátok. Közös a motivációnk, közös a célunk, és közös az út, amit végig kell járnunk ennek eléréséhez. Hogy ezt véghez tudjuk vinni, mindannyiunknak össze kell fognia, hiszen csak egységben tudunk nyomást gyakorolni erre a fizikailag-lelkileg elnyomó rendszerre" - olvasható a XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium diákságának közleményében, amelyben jelezték, támogatják az oktatási rendszert megreformálni kívánó törekvéseket, csatlakoznak a Miskolci Herman Ottó Gimnázium által indított mozgalomhoz (az iskola nyílt levelét szerda délutánig több mint 14 ezren írták alá a tanitanek.com weboldalon).
Emellett arra kérik a többi iskola diákságát, csatlakozzanak minél többen a mozgalomhoz, "egy hatékonyabb és minden téren színvonalasabb, sikeresebb oktatás jegyében". A tanárok tiltakozása mellett korábban a miskolci hermanos diákok és a Független Diákparlament is kiállt. A telekis diákok saját követeléseiket is megfogalmazták, amelyeket - az 1848. márciusi követelésekhez hasonlóan - tizenkét pontba szedtek.
1. Kívánjuk a kerettanterv szakmai bizottság által való átdolgozását, korszerűsítését. Emeljék be az élethez szükséges ismereteket ebbe a rendszerbe! (gazdasági alapfogalmak, hivatalos ügyek intézésének módjai… stb.)
2. Kívánjuk, hogy a tanórákhoz biztosítva legyen a megfelelő felszerelés, mind minőségben mind mennyiségben! (Szemléltető eszközöket, krétát és táblát, jól ellenőrzött, NEM kísérleti tankönyveket.)
3. Kívánjuk a mindennapos testnevelés feltételeinek biztosítását.
4. Kívánjuk, hogy szüntessék meg a tankönyvcsomagok árának maximalizálását, állítsák vissza a szabad tankönyvválasztást!
5. Kívánjuk, hogy az egyetemeken több államilag finanszírozott hely legyen, továbbá a kormány több pénzt fektessen az oktatásba.
6. Kívánjuk a heti óraszám csökkentését, hiszen a diákok túlterheltek.
7. Kívánjuk, hogy nagyobb figyelmet fordítson a kormány a tanárképzésre, a tanári szakma szellemi megbecsülésére.
8. Kívánjuk, hogy 12. osztályban ugyanolyan érettségi követelményeknek kelljen megfelelnünk, mint amilyenek azok közoktatásba lépésünkkor voltak.
9. Kívánjuk tanáraink terheinek csökkentését, kiegyensúlyozottságuk érdekében. Állítsák vissza a programszervezői státuszt minden intézményben!
10. Továbbá szükségesnek érezzük, hogy minden tanításra szolgáló, köztulajdonban lévő intézmény épülete egy éves időkereten túl ne lehessen balesetveszélyes állapotban akár műemlékvédelem alatt áll, akár nem.
11. Kívánjuk az Országos Diákparlament három helyett évenkénti megrendezését, hogy a jogszabályok változása előtt mi is véleményezhessük azokat.
12. Kívánjuk, hogy az iskolák vezetőségének hatásköre bővüljön, hogy az intézmények irányítása hatékonyabbá váljon!
Egy telekis diák úgy nyilatkozott a Népszavának: követeléseiket a mindennapi tapasztalataik alapján fogalmazták meg, a leírtakkal pedig az iskola szinte összes diákja egyetértett, a diákbizottsághoz rengeteg támogató aláírás érkezett. "Meg szeretnénk mutatni az országnak, hogy ez nemcsak a pénzről, bérekről szól, nem ezen van a hangsúly. Hanem azon, hogy az egész oktatást át kell alakítani". A másodéves tanuló szerint a tanórákon meglátszik, a tanárok fáradtak, állandó nyomás alatt vannak. De a diákság sincs sokkal jobb helyzetben, legtöbbjüknek heti 35-36 órája van.
"Negyed hatkor kelek minden reggel - meséli egy másik diák -, fél nyolckor kezdődnek az órák. Hatkor megyek el otthonról, nem is reggelizek, csak összekapom magam, bepakolok és megyek. Délután kettő-három óra körül végzek, kábé négykor érek haza. Aztán meg kell csinálni a házikat, készülni kell másnapra. Abba kellett hagynom a sportot, hogy kevesebb legyen a teher. Ez hétfőtől péntekig így megy, bár a péntek délután kicsit lazább. Vasárnap viszont már hétfőre kell készülni".
Ha már szóba került a sport, megkérdeztük: mi a van a mindennapos tesivel? A helyzet a Telekiben is ugyanaz, mint az ország sok más iskolájában: van egy röplabdapálya méretű tornatermük meg egy tornaszobájuk, s ahhoz, hogy minden évfolyamon teljesítve legyen a napi egy tesióra, előfordul, hogy párhuzamosan három osztálynak kellene osztoznia a termen és a tornaszobán. Ez viszont másként nem megy, csak úgy, hogy az egyik osztály a folyosókon, lépcsőkön tornázik. "Az alagsortól a tanári szobáig mennek a gyakorlatok. Szökdelés, meg ami belefér" - mondta egyikük.
Hiába vár arra több iskola is, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) időben teljesítse megrendeléseiket, a késlekedés pedig akadályozza a mindennapi munkát. A Bama.hu szerint van olyan pécsi gimnázium, ahol egy tanár csak egy krétát használhat egy nap. Papírra sem ad elég pénzt a Klik, ezért előfordul, hogy a dolgozatírás is elmarad. A lap úgy tudja, a sürgős beszerzésekkel már nem is várnak arra, hogy az állami fenntartó mozduljon, egyes iskola inkább saját, alapítványi forrásból intézi a beszerzéseket.
A Klik amúgy sem túl gyors reakcióideje ezekben az esetekben állítólag a közbeszerzési szabályok módosítása miatt lassult be ennyire, ugyanis most ha egy iskolának szüksége van valamire, az előbb jelezni kell a helyi Kliknél, a megrendeléseket a tankerület vezetője összesíti és továbbítja a budapesti központba, ahol aztán újból összesítenek (több más iskola megrendeléseit is figyelembe véve), majd együttesen szerzik be az igényelt eszközöket.
Arról is beszámoltak, hogy az osztálytermekben is érezni, valami megmozdult az oktatásban. "Szinte mindenki nézi a híreket, reggel úgy szoktunk bejönni, hogy hallgatjuk, mi történik". A fejleményeket pedig meg is beszélik egymás között. Van, aki szerint az a legfontosabb, hogy mind több diák érezze át a helyzet súlyát. "Ha most közösen meg tudunk mozdulni és mindenki együtt tud működni, akkor el tudunk érni valamit. De ha elül ez a hullám, és vége lesz ennek a mozgalomnak, akkor megint csendes évek következnek. Nem lehet tovább várni, mert minden évnek tétje van ebben a rendszerben, a diákok és a jövő szempontjából is". A telekis diákság jelezte továbbá: szolidaritásukról biztosítják az egészségügyi dolgozókat és az egyetemistákat is.
"Felelős szülők ezrei döntöttek az elmúlt három évben úgy, kimenekítik gyermekeiket a kormányzati oktatási rendszerből, ezért vállalva akár az emigrációt is. Talán megállítható ez a folyamat, ha mi, szülők látjuk, felébredtek a magyar pedagógusok is" - olvasható az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete állásfoglalásában, amelyben azt is jelezték, csatlakoznak a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyilatkozatának támogatóihoz.
A döntéshozóktól pedig egyebek mellett azt követelik:
- az oktatással kapcsolatos jogi szabályozásba kerüljenek vissza az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének megfelelő biztosítékok, amelyek biztosítják, védik a gyermekek és a szülők alapvető jogait
- tegyenek intézkedéseket (...) a szegregáció megállítására és a leszakadók hátrányainak csökkentése érdekében
- állítsák vissza az oktatási intézmények teljeskörű autonómiáját, (...) a döntések előkészítéséért és végrehajtásáért a tanárok, diákok és szülők által közösen választott és megbízott, megfelelő vezetői jogosítványokkal rendelkező igazgató feleljen
- történjen meg a maximális heti óraszám és a kötelező tananyag jelentős csökkentése, továbbá az 1-4. évfolyamon a buktatás tilalmának újbóli bevezetése
- állítsák vissza az állam 18 éves korig való ellátási kötelezettségét az oktatásban, egyben állítsák vissza a szülők alapvető jogát arra, hogy eldöntsék, gyermekük milyen formában tesz eleget tankötelezettségének
"A 24. órában vagyunk, ezzel is egyetértünk. Ha a jelenlegi folyamatok nem fordulnak meg, nemcsak a Magyarországon iskolában járó gyerekek jövője kerül veszélybe, hanem a ’köznevelésnek’ nevezett rendszerből való tömeges menekülés miatt pedagógusok ezreinek munkája is" - írták az állásfoglalásban.
A kormány felszámolná az integrált oktatást
Kizárt, hogy a pedagógusok valaha is elégedettek legyenek a magyar oktatási rendszerrel Kósa Lajos szerint. A Fidesz frakcióvezetője az ATV Esti start című műsorában beszélt arról is, hogy az oktatási rendszer átalakításának következő része még csak most következik, ez pedig a "dogmának tartott" integrált oktatási modell átalakítása lesz. Szerinte az integrált oktatás a felelős azért, hogy "zárványok" jönnek létre az oktatásban, ami konzerválja a társadalmi különbségeket. A politikus szerint a tanulók országos teljesítményének átlaga azért rossz, mert azt a zárványos "szegregátumok" húzzák le. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke úgy reagált Kósa szavaira, hogy a politikus "egy másik univerzumban él, mivel amiket mondott, azokat cáfolja minden kutatás". Furcsa az is, hogy Kósa a szegregált oktatást okolja a teljesítményátlag romlásáért, ennek ellenére mégis az integrált modell kudarcáról beszél.
