Orbán Viktor azokat az értékeket, alapelveket támadja, amelyek alapján, szemben a szovjet típusú rendszerrel, az Európai Unió (EU) létrejött - állította Soros György a Wirtschaftswoche német magazinnak adott interjúban. A beszélgetés szerkesztett változatát a Figyelő Online közölte, eszerint a magyar származású amerikai üzletember úgy látja - s szerinte ezt Angela Merkel német kancellár is felismerte -, hogy a migrációs válság szétrombolhatja az Uniót. Ez most még visszafordítható, ha a németek is támogatják a Merkel által képviselt elveket, európai értékeket, amelyeknek Soros maga is támogatója.
Úgy vélte, a menekültek elleni bizalmatlanság Kelet-Európában azért nagyobb, mert a nyitott társadalom nem rendelkezik erős gyökerekkel. Kifejtette, a magyar kormányfő és a lengyel kormánypárt vezetője ügyesen rájátszik e gyökértelenségre. Bár Jaroslaw Kaczyński és Orbán Viktor igen különböző emberek, az általuk áhított rezsimek nagyon hasonlítanak egymáshoz. Mindketten arra törekszenek, hogy kihasználják az etnikai, vallási nacionalizmust, az elzárkózást azért, hogy állandósítsák hatalmukat - fogalmazott Soros, aki szerint bizonyos értelemben azt a fajta színlelt demokráciát állítanák vissza, amely az I. és a II. világháború között Horthy Magyarországát és Piłsudski marsall Lengyelországát jellemezte. "Ahogy hatalomra jutnak, elfoglalják a demokrácia fontos intézményeit, amelyek autonómok, illetve azoknak kellene lenniük, legyen az a központi bank vagy az alkotmánybíróság.
Orbán ezt már megtette, Kaczyński csak most kezd neki. Nehéz lesz őket leváltani" - tette hozzá az üzletember, aki ezzel szemben mindig a nyitott, a másokkal szolidáris társadalom alapelveinek megtestesítőjeként tekintett az EU-ra. "A migrációs válság miatt azonban mára az EU fennmaradása került veszélybe" - fogalmazott, kifejtve: Orbán könnyedén meggyőzte a magyar lakosságot a nemzeti érdekekre hivatkozva, ám a közvélemény nagy része nem gondol arra, hogy ez a megoldás az egész Uniót veszélyezteti. "Orbán belülről támadja ezeket az elveket és értékeket, Putyin pedig kívülről. Mindkettő arra törekszik, hogy visszafordítsa a nemzetek feletti együttműködésre és szolidaritásra alapuló európai rendszer fejlődését, amelynek Európa békéje, prosperitása köszönhető" - fogalmazott Soros, aki szerint az orosz elnök és a magyar miniszterelnök is azon van, hogy visszafordítsa a nemzetek feletti együttműködésre alapuló európai rendszer fejlődését.
Ezzel a véleményével nincs egyedül az üzletember, akit a kormányoldal hónapok óta démonizál. Ugyanakkor Orbán és Vlagyimir Putyin közeli kapcsolata nem újkeletű téma, noha a napokban ismét napirendre került, hiszen - mint a Magyar Nemzet megtudta - a kormányfő február 17-én ismét Moszkvába készül. A Népszabadság szerint ráadásul a februári találkozót az orosz elnök kezdeményezte azért, hogy Orbánban szövetségesre találjon a decemberben újabb fél évre meghosszabbított uniós gazdasági szankciók ellenpontozására. A szankciókat ugyan a magyar kormány is megszavazta, de Orbán azt mindig jelezte, hogy azok szerinte károsak Magyarországra nézve. A lap szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy Putyin most azzal áll elő, leveszi Magyarországot a tiltólistáról, ezzel megindulhatna a magyar mezőgazdasági termékeket bevitele - vélhetően ugyanakkor cserébe lennének elvárásai.
Ezt erősítheti egy kormányzati nyilatkozat is. "Az uniós tagállamok közül egyre többen gondolják azt, hogy értelmetlen az orosz embargó további fenntartása, ezért jó esély van arra, hogy már az idei első fél évben megoldódik a kérdés" - mondta Budai Gyula Gyulán, a Gyulahús Kft. üzemében tartott látogatásán. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa, aki az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felel, kiemelte, az embargó feloldásának EU-által rögzített alapfeltétele a minszki megállapodás betartása, ami véleménye szerint teljesül. "Hosszú ideje fegyverszünet van Ukrajnában, ez a feltétel lassan okafogyottá válik" - fogalmazott Budai. Ugyanakkor tavaly decemberben újabb fél évre meghosszabbították a szankciókat, miután júniusban az EU külügyminiszterei is vita nélkül hagyták jóvá, hogy január 31-ig fennmaradjanak.
Meg kell szüntetni az önhatalmúan működő Európai Bizottságot, és az Unió vezetését a demokratikusan választott állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács kezébe kell adni - jelentette ki a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumának tagja. Fricz Tamás azt mondta, ezzel párhuzamosan az Európai Tanács ellenőrzését az Európai Parlamentre kell bízni, amelynek létszámát jelentősen csökkenteni kell. Ugyanakkor a keleti, a délkelet-európai és a balti államok kezdeményezésére úgy kellene módosítani az EU alapokmányát, hogy az szuverén nemzetállamok szövetségévé váljon - tette hozzá. Ifj. Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője pedig közölte: meg kell szüntetni azt a rendszert, hogy az euróövezeti tagállamok kordában tudják tartani azokat az országokat, akik nem a közös pénzt használják. Javaslataikat megküldik Martin Schulznak, az EP elnökének és Donald Tusknak, az Európai Tanács vezetőjének.
Az EU eredetileg 2014 júliusában, a krími események hatására hozta meg Oroszország elleni szankciós döntését. Válaszul az oroszok nem engednek be számos európai, köztük magyar terméket az országba. Noha ezzel a magyar kormány szerint napi 50 millió forint kár éri hazánkat, a kabinet eddig kitartott az uniós döntés mellett. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly márciusban lapunknak úgy fogalmazott: "mi a szankciók ügyében eddig is tartottuk magunkat a közös európai állásponthoz, ezután is fogjuk" - s információink szerint továbbra is ez a hivatalos álláspont. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Orbán esetleg igyekezne meggyőzni bizonyos tagállamokat arról, hogy ne szavazzanak meg újabb hosszabbítást az oroszokkal szemben.
Annyi biztos: ma már a magyar kormány számos egyéb kérdésben nyíltan szembemegy az EU-val, sőt a kormányfő kifejezetten az erős visegrádi szövetségre (V4) alapozza külpolitikáját, amellyel nemcsak a menekültválság ügyében, hanem több, a kelet-európai államok számára fontos, az uniós alapszerződéseket is érintő szuverenitási kérdésben támadja az európai integrációt. Ráadásul a Lengyelországot érintő uniós kritikák, s a minap megindított demokráciadeficit-eljárás tovább élezi a feszültségeket a V4-ek és az EU között, noha a visegrádi szövetségesek nem nevezhetőek épp oroszbarátnak.
Ennek ellenére súlyos jövőt jósolnak az EU-nak a VS.hu által megkérdezett brüsszeli diplomaták. Pontosabban, nem jósolnak neki jövőt, mivel azt rebesgetik, hogy az amúgy is a felszín alatt lappangó feszültség (miszerint a keleti, fejletlenebb országokba öntik a közös pénzt, ami korrupciógyanús zűrzavarban válik magánvagyonná) a migrációs vita miatt szétfeszítheti a közös Európát. Tudniillik, hogy az úgynevezett magországok szorosabbra fűzik egymással az együttműködést, lepattintva magukról a peremvidéket, leginkább a V4 államait. És erre már nem csak titkos forgatókönyv, hanem céldátum is létezik: a portált informálók szerint a szakításra a legjobb alkalmat a jövő esztendő adhatja, mivel 2017-ben ünnepli az EU az 1957-ben Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux állam által aláírt szerződéseket, amelyek létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget is.