Öt év telt el azóta, hogy a kormány a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megítélésének feltételeként évente 30 napos „aktivitást” szabott meg, vagyis azt várja a munkaerőpiacról kiszorult emberektől, vegyenek részt valamilyen szervezett programban, képzésben, vállaljanak közérdekű önkéntes munkát. Ha nincs más lehetőség, megkérhetik házastársukat vagy más családtagjukat, hogy regisztrálja őket háztartási munkát végző keresőnek – ami nem mellékesen bevételt hoz az adóhatóságnak. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát (AJBH) mind a két lehetőséggel kapcsolatban keresték már meg panaszosok.
A rendelkezés bevezetése után egy helyszíni vizsgálaton még azt tapasztalták a hivatal munkatársai, hogy sem az emberek, sem pedig a hivatalos szervek nem tudták pontosan, mit kellene tenniük. Az utóbbi időben a Népszava munkatársai a vidéket járva viszont már azzal szembesülnek, hogy a segélyen élők ismerik a kötelezettséget, csak sokszor nem tudnak megfelelni az elvárásoknak, mert még alkalmi munka sincs a környéken, és közmunka vagy önkéntes közérdekű munka sem jut mindenkinek.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) arra kéri a kormányt, sürgősen ismertesse, hogyan akar elküldeni a következő két évben 150 ezer, hosszabb távon pedig 600 ezer állami alkalmazottat és a tervről haladéktalanul kezdjen egyeztetést a szakszervezetekkel. Tegnap kiadott közleményükben emlékeztetnek, hogy a KSH adatai szerint tavaly szeptember végén 866 ezren dolgoztak a közszférában, de az egészségügyben vészesen kevesen vannak, a pedagógusok és a közigazgatásban dolgozók túlterheltek, vagyis az ÉSZT szerint az elküldeni tervezett létszám irreális.
Van azonban más nehézség is. Több mint egy éve húzódik a vita egy Pest megyei kistelepülés önkormányzata és egyik lakója között, mert a gyermekét egyedül nevelő férfi nem tudta bemutatni az egészségügyi alkalmassági igazolását, a hivatal pedig ennek hiányában nem alkalmazta őt önkéntes munkára, így elesett még a havi 22 800 forintos támogatástól is. A Népszava érdeklődésére az ombudsmani hivatalnál hasonló ügyekkel 12 éve foglalkozó Zemplényi Adrienne elmondta, jelenleg is vizsgálatot folytatnak azzal kapcsolatban, hogy az önkéntes közérdekű munkavégzésnek jelentős akadálya-e ez az elvárás.
A konkrét esetben úgy látták, hogy az igazolás beszerzéséhez szükséges orvosi vizsgálat költségeit a munkáltatónak, vagyis az önkormányzatnak kellett volna állnia. Nem az a baj – érvel a jogász, hogy az állam feltételhez köti a segélyt, hiszen ezt az Alaptörvény alapján megteheti, hanem az, ha a rászoruló tőle független ok miatt nem képes eleget tenni ezeknek a feltételeknek. Érdeklődésünkre több önkormányzat és az önkéntes munkavégzés igazolására szintén jogosult civil szervezet is megerősítette, akkor sem tudják minden esetben kigazdálkodni a pár ezer forintos vizsgálati díjat, ha a hozzájuk fordulónak sincs erre pénze.
Egy tál étel jut, de nem mindennap FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A 30 napos munkavégzés igazolására a segélyt kérőknek van még egy esélyük, ha nem tudtak egyetlen más munkalehetőséget sem felmutatni. Valamelyik családtagjuk havi ezer forintos regisztrációs díj fejében bejelentheti őket háztartási munkát végző személyként az adóhatóságnál. Zemplényi Adrienne szerint egy panaszos azért fordult az ombudsmanhoz, mert egyik évben még elfogadták, hogy nem a saját háztartásában végez segítő munkát, hanem egy tolószékhez kötött szomszédnak könnyítette meg a mindennapjait, a következő esztendőben azonban kizárták a segélyezettek közül. A korábbi megengedőbb gyakorlat szigorúbb lett és ma már a törvény szövege alapján kiadott NAV-állásfoglalás csak a bejelentővel azonos háztartásban élő személy, valamint a közeli hozzátartozó részére teszi lehetővé a háztartási munka végzését, más személyek számára nem.
A szabályozásból az is kiolvasható, hogy a foglalkoztató családtag hívhatja fel az adóhatóság telefonos ügyfélszolgálatát, vagy ügyfélkapun keresztül is regisztrálhat, de fontos tudni, hogy sem levélben, sem személyesen nem lehet jelentkezni. Azt is jó tudni, hogy a házimunkára bejelentkezett munkanélküli ezzel a regisztrációval még nem szerez társadalombiztosítási jogosultságot, azt majd akkor kapja meg, ha ismét megítélik neki a segélyt.
Senki nem tudja ma megmondani, vajon hányan tengetik az életüket munkajövedelem vagy valamilyen állami pénzsegély nélkül. Érdeklődésünkre mindenütt azt a választ kaptuk: erről nincs statisztika az országban. Sokan keresik az igazukat a hivatalokban, mások már feladták a reményt. Nem kérnek, nem regisztrálnak, nem írnak sehová. Lemondtak az állami gondoskodásról.
