Mintha egymással vetekedve próbálnák a tudósok ráébreszteni a világot arra, hogy ez így nem folytatható tovább. Kétségtelenül az egyik leglátványosabb ilyen bemutatóval a Stuff in Space (Cuccok az űrben) címmel közzétett 3D-s animációs térkép szolgál, érzékletesen demonstrálva mindazt, ami körülöttünk úszik az űrben. Az interneten is hozzáférhető látvány önmagáért beszél, de akit ez sem elégít ki, elolvashatja az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA megdöbbentő adatait. Ezek szerint a működő több mint 1100 műholdon kívül 2600 olyan kering, amely már elvégezte feladatát. Több mint 21 ezerre becsülik a működésképtelen műholdak és rakétaalkatrészek számát és félmillióra az 1-10 centis darabkákét.
Az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a„Roszkoszmosz” moszkvai tudományos központja ennél nagyobb számokat közöl: több mint 750 millióra (!) becsüli a Föld körül keringő egy milliméternél nagyobb mesterséges testek számát, belőlük mintegy 4 és fél millió nagyobb egy centiméternél, 22,7 ezer pedig meghaladja a tíz centimétert. A múlt év közepén orosz szakemberek 17 ezer 141-et láttak, közülük pedig 1,361 darabot minősítettek működő kozmikus szerkezetnek, a többit űrszemétnek. Veszélynek vannak kitéve a 300-450 kilométeres magasságban keringő űrállomások, a földmegfigyelő műholdak 800-1500 kilométeren, a távközlési és meteorológiai célú műholdak pedig 36 ezer kilométer magasságú pályájukon.
Az űrszemét használaton kívüli műholdakból, azok levált darabjaiból, alkatrészeiből, rakéták Föld körüli pályán maradt utolsó fokozataiból tevődik össze. De az űrhajókból kidobott valóságos szemét is körülöttünk kering. Az amerikaiak első űrsétáján elvesztett kesztyű is hetekig lebegett az űrben, méghozzá 28 ezer kilométeres sebességgel. A napokban hozták nyilvánosságra, hogy orosz tudósok modellezték az űrszemét mozgását, hogy megkíséreljék csökkenteni a fellőtt szputnyikok ütközését a Föld körüli pályán lebegő roncsokkal. A modell létrehozásához egy kínai műhold 20 centiméter nagyságú levált darabkáit figyelték meg éveken keresztül. A rendkívül aprólékos és idegőrlő munka eredményeképpen ma már meg tudják jósolni a hasonló darabkák várható útvonalát. Ezzel nemcsak arra teremtenek lehetőséget, hogy ezeket a darabkákat a szputnyikok elkerüljék, hanem a megsemmisítésükre is nagyobb esélyt biztosítanak.
A zvenyigorodszkiji obszervatórium munkatársai szerint az elmúlt néhány évben 30 százalékkal megnövekedett a kozmikus szemét mennyisége. Naponta 3-4 új objektumot regisztrálnak a csillagászok. Ennek következtében fél évszázad alatt nemcsak rendkívül megnehezült az űrkutatás, de az orosz nemzetbiztonság szempontjából is veszélyes szintre emelkedett az űrszemét. Már ma sem veszélytelen a jelenléte, előfordul, hogy csak manőverezéssel sikerül az ütközést elkerülni, ez viszont nagyobb üzemanyag-felhasználással, és esetleg a tervezett program meghiúsításával járhat együtt.
A három űrhajóst szállító orosz „Szojuz”-nak múlt év szeptemberében útban a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) csak manőverezéssel sikerült elkerülnie az ütközést egy 1989-ben felbocsátott japán hordozórakéta harmadik lépcsőjének darabjaival. A művelet bonyolultságára utal, hogy abban az orosz irányítóközpont az amerikaiak közreműködését is igénybe vette. De tavaly áprilisban a Nemzetközi Űrállomás pályáját is módosítani kellett az orosz „Progressz” teherűrhajó segítségével, hogy megakadályozzák az összeütközést egy megsemmisült kozmikus szerkezettel. 2015-ben háromszor akadályozták meg az oroszok az űrállomás ütközését az űrszeméttel. Összesen hétszer adott ki figyelmeztetést a kozmikus felderítő központ a lehetséges ütközés veszélyéről, miközben több száz űrobjektum mozgását követték nyomon.
Az űrszemét időről időre feltűnik a Földön is, január elején például három fémtest csapódott észak-vietnami területre 250 grammos volt az egyik, 6 illetve 45 kiló a másik kettő. Az egyik roncs egy házra zuhant hatalmas robajjal, áldozatot azonban nem követelt a becsapódás. Vietnami feltételezések szerint egy orosz űrszerkezet darabjairól van szó. Egy-egy ilyen eset akár államok közötti konfliktust, sőt háborút is kirobbanthat, ha nem ismerik fel időben, hogy nem támadásról, hanem balesetről van szó. Ezért a partnerek tájékoztatása elengedhetetlenül szükséges.
Az orosz űrhivatal vezetője újságíróknak elmondta, azt tervezik, hogy előrejelző rendszert hozzanak létre, amely figyelmeztetne a Föld körüli pályán történő rendellenességekre. Az elsődleges cél az lenne, hogy megvédje az orosz szputnyikokat az űrszeméttől és az aszteroidáktól. Utóbbiak jelentik a nagyobb veszélyt, hiszen egy ilyen, akár többszáz méteres test becsapódása az óceánba cunamit indíthat el, energetikai és telekommunikációs rendszereket, atomerőműveket zúzhat szét. A téma ma már a legnagyobb nemzetközi szervezetek napirendjén szerepel. Orosz tudósok véleménye szerint ennek kivédése a XXI. század egyik legnagyobb feladata.
Az űrszemét megfigyelése Oroszországban a védelmi minisztérium feladata, az Orosz Szövetségi Űrügynökségnek, a „Roszkoszmosz”-nak és a Tudományos Akadémiának is meg van ezzel kapcsolatban a tevékenységi köre. Orosz tudósok abban látják a megoldást, hogy új technológiára kell áttérni, csakhogy aligha képzelhető el, hogy erre mai állapotában a világ hajlandónak mutatkozna. A globális felmelegedés elleni harc állapota önmagában sem tesz túl optimistává senkit. Miért izgatná jobban a kormányokat a világűr, ha évtizedek óta a Föld szennyezését is elviselik.
