Angela Merkel;Horst Seehofer;Sigmar Gabriel;menekültpolitika;

Julia Klöckner rendreutasította a kancellár ellen lázadókat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THOMAS LOHNES

- Megfékeznék a lázadókat

A CDU elnökségében egyre inkább kezd elfogyni a türelem a kereszténydemokraták azon politikusaival szemben, akik nyíltan bírálják Angela Merkel menekültpolitikáját. A párt tegnap kezdődött elnökségi ülésén a vezető tisztségviselői egyenesen úgy fogalmaztak, hogy a bírálók valóságos „ítélőszéket” hoztak létre.

Véget vetnének a CDU-ban annak, hogy a párt egyre több tagja megy szembe Angela Merkel menekültpolitikájával. Az elnökségi ülés tegnapi első napján többen figyelmeztettek arra, hogy azok, akik nyíltan bírálják a kancellárt, a CDU szereplését veszélyeztetik a három, márciusban esedékes tartományi választáson. Julia Klöckner, a rajnavidék-pfalzi listavezető egyszerű, de egyértelmű tanácsot adott a háborgóknak. Mint mondta, „végre be kéne fogni a szájukat”.

Edmund Stoiber, a CSU volt elnöke előzőleg ultimátumot intézett Angela Merkelhez. Mint mondta, a kancellár „legkésőbb március végéig” kap időt arra, hogy bejelentse: kevesebb menekültet engednek német területre. Ezt a Süddeutsche Zeitung hétfői számában jelentette ki az egykori bajor miniszterelnök, aki teljes határzárat követelt az osztrák határszakasznál. Úgy vélte, ez az egyedüli módja annak, hogy Berlin elérje: a többi uniós országgal együtt oldják meg a menekültkérdést. Mint mondta, a CSU mindent elkövet azért, hogy elérje a CDU véleményének megváltoztatását ebben a kérdésben, „akár a kancellár akarata ellenére is” – fogalmazott Stoiber.

Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke kijelentette, az európai joggal lenne ellentétes, ha felső határban határoznák meg, hány menekült érkezhet az EU területére. A Neue Osnabrücker Zeitungban rámutatott arra, ha valaki jogosult arra, hogy menekültstátuszt kapjon, akkor ettől a jogától nem foszthatják meg. „Ez pedig nehezen összeegyeztethető a felső határral” – fogalmazott. Lenaerts abból indul ki, hogy az uniós országok megbirkóznak majd a jelenlegi menekültválsággal ugyanúgy, ahogy ezt korábbi krízishelyzetek során is tették. Utalt arra, hogy az EU-nak mindig szigorúan az ENSZ 1951-es menekültügyi konvenciója szellemében

Angela Merkel kancellár az észak-afrikai menekültek gyorsabb kitoloncolását karja elérni, s ebben egyetért vele Horst Seehofer, a CSU eln9ke. Abból indulnak ki, hogy mivel Marokkó és Algéria is biztonságos országnak számítanak, ezért ide visszaküldhetik őket egy gyorsított eljárás keretében. Hasonló sors vár a balkáni, a Bosznia-Hercegovinából, Szerbiából, Macedóniából, Montenegróból, Albániából és Koszovóból érkezett menekültekre is, hiszen törvényben határozták meg, hogy ezek az államok is biztonságosnak számítanak. Algéria és Marokkó esetében ez még nem történt meg, ehhez még a koalíciós partner szociáldemokraták hozzájárulására is szükség van.

Ez azonban nem jelenthet gondot, Sigmar Gabriel, az SPD elnöke ugyanis kijelentette, Marokkónak és Algériában vissza kell fogadnia a Németországból kiutasított menedékkérőket. Az ARD Tagesthemen című műsorában azzal fenyegette meg ezeket az országokat, hogy Berlin csökkenti a nekik szánt fejlesztési segélyeket, amennyiben nem hajlandóak visszafogadni a külföldön szerencsét próbált honfitársakat. Az utóbbi időben sok algériai és marokkói menedékkérő érkezett német területre, az ő esélyük minimális arra, hogy letelepedési engedélyt kapjanak, s kérelmüket pozitívan bírálják el. A hazájukba való visszaküldés azonban gyakran több akadályba is ütközik, részben az anyaország ellenállása miatt.

Kölni gyanúsított

Szexuális kényszerítéssel és lopással gyanúsítottak meg egy menedékkérőt Kölnben. A helyi ügyészség hétfői tájékoztatása szerint a 26 éves algériai állampolgár a németországi városban szilveszterkor nők ellen elkövetett zaklatások és rablások első olyan feltételezett elkövetője, akit szexuális bűncselekménnyel gyanúsítanak.

Marokkóban hivatalos közlések szerint őrizetbe vettek egy férfit, akit közvetlenül is kapcsolatba lehet hozni a 2015. november 13-án végrehajtott, 130 személy halálát követelő párizsi merényletsorozattal. A rabati belügyminisztérium közlése szerint egy marokkói gyökerekkel rendelkező, de belga állampolgárról van szó, aki állítólag az Iszlám Állam (IS) terrorszervezethez csatlakozott.