Véget vetnének a CDU-ban annak, hogy a párt egyre több tagja megy szembe Angela Merkel menekültpolitikájával. Az elnökségi ülés tegnapi első napján többen figyelmeztettek arra, hogy azok, akik nyíltan bírálják a kancellárt, a CDU szereplését veszélyeztetik a három, márciusban esedékes tartományi választáson. Julia Klöckner, a rajnavidék-pfalzi listavezető egyszerű, de egyértelmű tanácsot adott a háborgóknak. Mint mondta, „végre be kéne fogni a szájukat”.
Edmund Stoiber, a CSU volt elnöke előzőleg ultimátumot intézett Angela Merkelhez. Mint mondta, a kancellár „legkésőbb március végéig” kap időt arra, hogy bejelentse: kevesebb menekültet engednek német területre. Ezt a Süddeutsche Zeitung hétfői számában jelentette ki az egykori bajor miniszterelnök, aki teljes határzárat követelt az osztrák határszakasznál. Úgy vélte, ez az egyedüli módja annak, hogy Berlin elérje: a többi uniós országgal együtt oldják meg a menekültkérdést. Mint mondta, a CSU mindent elkövet azért, hogy elérje a CDU véleményének megváltoztatását ebben a kérdésben, „akár a kancellár akarata ellenére is” – fogalmazott Stoiber.
Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke kijelentette, az európai joggal lenne ellentétes, ha felső határban határoznák meg, hány menekült érkezhet az EU területére. A Neue Osnabrücker Zeitungban rámutatott arra, ha valaki jogosult arra, hogy menekültstátuszt kapjon, akkor ettől a jogától nem foszthatják meg. „Ez pedig nehezen összeegyeztethető a felső határral” – fogalmazott. Lenaerts abból indul ki, hogy az uniós országok megbirkóznak majd a jelenlegi menekültválsággal ugyanúgy, ahogy ezt korábbi krízishelyzetek során is tették. Utalt arra, hogy az EU-nak mindig szigorúan az ENSZ 1951-es menekültügyi konvenciója szellemében
Angela Merkel kancellár az észak-afrikai menekültek gyorsabb kitoloncolását karja elérni, s ebben egyetért vele Horst Seehofer, a CSU eln9ke. Abból indulnak ki, hogy mivel Marokkó és Algéria is biztonságos országnak számítanak, ezért ide visszaküldhetik őket egy gyorsított eljárás keretében. Hasonló sors vár a balkáni, a Bosznia-Hercegovinából, Szerbiából, Macedóniából, Montenegróból, Albániából és Koszovóból érkezett menekültekre is, hiszen törvényben határozták meg, hogy ezek az államok is biztonságosnak számítanak. Algéria és Marokkó esetében ez még nem történt meg, ehhez még a koalíciós partner szociáldemokraták hozzájárulására is szükség van.
Ez azonban nem jelenthet gondot, Sigmar Gabriel, az SPD elnöke ugyanis kijelentette, Marokkónak és Algériában vissza kell fogadnia a Németországból kiutasított menedékkérőket. Az ARD Tagesthemen című műsorában azzal fenyegette meg ezeket az országokat, hogy Berlin csökkenti a nekik szánt fejlesztési segélyeket, amennyiben nem hajlandóak visszafogadni a külföldön szerencsét próbált honfitársakat. Az utóbbi időben sok algériai és marokkói menedékkérő érkezett német területre, az ő esélyük minimális arra, hogy letelepedési engedélyt kapjanak, s kérelmüket pozitívan bírálják el. A hazájukba való visszaküldés azonban gyakran több akadályba is ütközik, részben az anyaország ellenállása miatt.
Szexuális kényszerítéssel és lopással gyanúsítottak meg egy menedékkérőt Kölnben. A helyi ügyészség hétfői tájékoztatása szerint a 26 éves algériai állampolgár a németországi városban szilveszterkor nők ellen elkövetett zaklatások és rablások első olyan feltételezett elkövetője, akit szexuális bűncselekménnyel gyanúsítanak.