– A rommá tört lábammal értelemszerűen nem tudtam ellátni a színészi feladataimat, így aztán az év utolsó két hónapjában huszadannyit kerestem, mint az előző évben ugyanakkor – mondta a lapnak Rékasi Károly, akit épp akkor értek utol telefonon, amikor az Előadóművészi Jogvédő Irodába tartott, hogy felvegye egy régi filmje ismétléséért járó jogdíjat. Erről azt mondta a színész: – Gyalázatosan keveset kerestem, úgyhogy örülök a jogdíjnak. Tudom, sokan azt gondolják, hogy az ismert emberek – akik esténként feltűnnek a televízióban, szerepelnek színházi előadásokban, reklámokban, nagy- vagy éppen kisjátékfilmekben –, hatalmas összegeket visznek haza, de ez nem így van.
– Utánanéztem, ha néhány száz kilométerrel nyugatabbra születünk, akkor szépen meg lehetne élni, klassz anyagi hátteret teremteni, itthon egyelőre tisztes élethez elegendő a fizetésünk. Karácsony környékén többen fordultak hozzám anyagi jellegű kérésekkel, de néhány eseten kívül csak azt tudtam mondani, hogy elnézést, az én jövedelmem is gyér… Vacak helyzet, hogy így alakult azért, mert egy autós nem a kellő figyelemmel vezetett - nyilatkozta a színész a lapnak.
