Egyre több ember igényli és egyre több vállalat vezeti be a cafeteriát, vagyis béren kívüli juttatások rendszerét. Az ennek keretében választható elemek azért vonzóak manapság, mert kedvezményesen adóznak, tehát a sima fizetéshez képest nettóban jobban jön ki a dolgozó, a munkáltató pedig a munkaerő megtartás reményében plusz juttatásokat adhat jóval kisebb költséggel, mintha bérként adná.
A cafeteria hátulütőjeként arról mindenképpen érdemes szót ejteni, hogy az ide irányított összeg nem növeli a majdani nyugdíjat, és táppénz sem jár utána. Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy míg a fizetés elég nehézkesen csökkenthető, a béren kívüli juttatást gond nélkül lehet megnyirbálni, vagy akár teljesen meg is vonni –írja azenpenzem.hu. A lap több hasonló jelenséget is feltárt. Az egyik esetben a bér „átirányítása” szerepelt (elsősorban egyébként a dolgozók akarták így havi juttatásukat növelni), de előfordult az is, hogy a béremelést akarták így megoldani. Utóbbi még szakszervezeti segítséget is kapott. Akkor legalább a teljes emelést megkapták a munkavállalók, míg az előbbi történetben a cafeteria alacsonyabb adóterhéből fakadó „haszon” is alaposan megcsappant. A foglalkoztató hosszú vita után azt mondta, csak akkor változtat, ha az neki is megéri.
Idén jó hír kaptak a cégek: a cafeteriát terhelő adó a korábbi jelentős emelések után valamelyest csökkent. A mérséklődés azonban aligha nevezhető látványosnak, hiszen csak az szja egy százalékos esésének kicsi a hatása. A szuperbruttó ugyan a személyi jövedelemadó kalkulációjából eltűnt, de a cafeteria adójának számításában a mai napig megmaradt, így továbbra is a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után kell az szja-t és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az szja csökkentés ennek ellenére jó hatással van a juttatások népszerűségére, de ennél sokkal fontosabb a stabilitás, az, hogy a cafeteriát érintően nagy, drámai változások nem történtek az adószabályokban – mondta lapunknak Fata László, a Cafeteria Trend szerkesztője.
Az szja 1 százalékos csökkentésének és a változatlan adóalapnak köszönhetően a kedvezményes adókulcs 34,51 százalékra, a normál adózású juttatások után fizetendő közteher pedig 49,98 százalékra csökken. Az adóelőny nyolcezer forintnál azonban nem éri el a száz forintot sem. Az átlagos cafeteria keret (ez évi 270 ezer forint) havonta mintegy háromszáz forint pluszt hozhat az szja-csökkentésnek köszönhetően. Azoknál a cégeknél, ahol a béren kívüli juttatásnál bruttóban gondolkodnak, automatikusan érvényesülhet ez az emelés. Sok cég viszont „lenyeli” ezt a különbözetet, tehát nem a dolgozó, hanem a vállalat helyzete javul – írja azenpenzem.hu. A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adózása közötti különbség megmaradt, mivel mind a kettő az szja csökkentés mértékével változott – mondta Puskelyné Király Ágnes, a Top Cafeteria Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak.
A 34,51 százalékos adózású cafeteriák, vagyis béren kívüli juttatások körébe tartozik többek között a munkahelyi étkeztetés, az Erzsébet-utalvány, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás a nyugdíj- és az egészségpénztár, valamint az üdülési szolgáltatás. Míg az ezekből juttatásokból álló keret 200 ezer forintig kedvezményes adózású, a szintén azonos adócsoportba tartozó SZÉP-kártya 450 ezer forintig igényelhető. Ebben benne van a szabadidő, szállás és vendéglátás is. Ha egy munkavállaló a SZÉP-kártyájára megkapja a maximumot, akkor a munkáltató 137 ezer forintot takarít meg, ahhoz képest mintha ezt az összeget bérként fizetné ki. Ezek az egymásba ágyazott keretek bonyolultabbá teszik az adminisztrációt, nehezítik a közterhek kezelését a munkáltatók számára – mondta Fata László a Népszavának.
A legmagasabb, 49,98 százalékos adóval rendelkező juttatások körébe tartozik például az úgynevezett csekély értékű ajándék (értéke a minimálbér tizede lehet és évente három alkalommal lehet adni), valamint a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.
Az elmúlt évek során egyre nagyobb adóterhet rótt a munkáltatókra a kormány a béren kívüli juttatásokat illetően. Pár éve még adómentesen lehetett a munkavállalók étkezését támogatni, vagy volt olyan év, amikor mindössze 19 százalékos munkáltatói adóteher mellett volt adható a cafeteria juttatás. Ehhez képest az idei 34,51 százalék illetve az 49,98 százalék, még a kis mértékű csökkenés után is, erőteljesen megterheli a munkáltatói büdzséket.
Mindemellett változást hozott a minimálbér 111 ezer forintra emelése is, hiszen a béren kívüli juttatások közül is többnek a mértékét ehhez arányosítják. Az idén így az előző évhez képest nem egészen kétezer forinttal lett magasabb a gyermekenként évente adható iskolakezdési támogatás. Az önkéntes nyugdíjpénztárba háromezer forinttal, az egészségpénztárba 1800 forinttal adhat többet a munkálható. A céges üdülés esetében a növekedés hatezer forint (ugyanannyi, mint amennyivel a minimálbér nőtt). Az iskolarendszerű képzésre 13 ezer forinttal lehet többet fordítani az idén, mint 2015-ben. Ám 34,51 százalékos adózással továbbra is összesen legfeljebb 200 ezer forint adható, mivel a béren kívüli juttatásokra vonatkozó plafonösszeg nem változott.
A cafeteria rendszer idén formai újítást is bevetett: az eddig papír alapú Erzsébet-utalványok helyett a munkáltatók már elektronikus formában, az úgynevezett Erzsébet Plusz Kártyára tölthetik fel az összegeket. Az Erzsébet Plusz Kártya mellett azonban a papír alapú utalványok továbbra is forgalomban maradnak. A munkáltatónak ez jó, mert olcsóbb, és kevesebb adminisztrációval jár, ugyanakkor a munkavállalók néha nehézségekbe is ütközhetnek, hiszen még nem mindenhol tudják használni. Egyelőre elég nehéz elképzelni, hogy a plasztiknak hamar meg lesz az a 48 ezer elfogadóhelye, amivel jelenleg a papír utalvány dicsekedhet. Az elektronikus plasztikon egyszerre kezelhető az étkezési, az ajándék, az iskolai, a kultúra, a sport valamint a gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány is.
Ma Magyarországon minden második munkavállaló részesül legalább egy cafeteriás juttatásban, mint például az Erzsébet-utalvány vagy az egészségpénztári kártya. Az élen idén az igényektől és lehetőségektől függően a helyi bérlet, a családos dolgozóknál az iskolakezdési támogatás is megtarthatja előnyös helyezését. Ezek mellett kedvelt még az egészségpénztári befizetés, amelyekből gyakorlatilag hónapról hónapra lehet költeni az egészséget támogató célokra – mondta Fata László.
Az, hogy megéri a vállalkozóknak cafeteriát nyújtani, az alábbi számolási példa is alátámasztja. Egy nettó 30 ezer forintos béremelés a cégnek 57970 forintjába kerül, ha bérként fizeti. Ezzel szemben, ha adómentes juttatásokban adja, mindössze 30 ezer forintba, a kedvezményes adózású elemekben biztosítva 40353 forintba, míg a legmagasabb adókulcsú egyes meghatározott juttatásokban is csak 44994 forintba kerül. Vagyis a munkáltató könnyebben fog tudni kigazdálkodni egy nagyobb összegű béremelést, a munkavállaló pedig éppúgy költhet – írja a Privátbankár. A tapasztalatok szerint azok a cégek, akik nem csak az adóelkerülés miatt használják a béren kívüli juttatásokat - mert erre is van bőven példa -, hanem a munkaerőpiaci körülményeket is figyelembe veszik, egyrészt a munkaerő megtartás, illetve a meglévő dolgozók motiválására építették ki a cafeteria-rendszerüket – mondta a Népszavának Puskelyné Király Ágnes.
A legjobb választás adózási szempontból az egyik legfiatalabb cafeteria-elem, a lakáshitelhez járó juttatás, amelyet már tavaly is igénybe lehetett venni. A lakáshitel-cafeteria egy 2014 óta adható, adómentes béren kívüli juttatási forma, aminek segítségével a munkáltatók a dolgozóik lakáscélra felvett hitelének törlesztését támogathatják, ráadásul úgy, hogy mind a két fél jól jár. A lakáshitel-cafeteria segítségével ugyanis a munkáltató hatékonyan, kevesebb ráfordításból több pénzt tud adni a dolgozójának. A munkavállaló pedig – mivel adómentes szolgáltatásról van szó – 100 forintnyi támogatásból 100-at megkaphat. A lakáscafeteriától sokszor azért ódzkodnak a cégek, mert bonyolult a kapcsolódó elszámolási rendszer, ha pedig hiba csúszik a kifizetésekbe, akkor büntetést kockáztatnak. Az látszik, hogy idén nő az érdeklődés a lakáshitel-cafeteria iránt. Azt is látni lehet, hogy növekszik a lakásvásárlások száma. Idén mintegy 20 százalékkal nőhet lakáshitel cafeteria iránti igény – mondta Király Ágnes.
Eldől, lesznek-e társai az Erzsébet-utalványnak
Február 23-án hoz ítéletet az Európai Unió Bírósága abban a kötelezettségszegési eljárásként indult perben, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarország ellen a cafeteria-rendszer 2011-ben végrehajtott tulajdonképpeni államosítása miatt. A bizottság szerint a magyar állam intézkedése súlyosan sérti a közösségi jogot, ezért 2014 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Az indoklás szerint a kormány monopolhelyzetet teremtett, ami önmagában még akár megengedhető is lenne, ha megfelelő célokat szolgálna. A bizottság szerint azonban erről szó sincs. Az a kormányzati indok, amely szerint a juttatási rendszer nyereségét a szegény gyerekek nyaraltatására fordítják, nem elégséges. Ezt a célt más módon is támogathatja az állam. A bíróság munkáját segítő főtanácsnok tavaly szeptemberben hozott indítványa szerint a kormány jogtalanul járt el. Bár a bíróság más ítéletet is hozhat február végén, ám az esetek többségében a főtanácsnoki indítvánnyal megegyező ítélet a jellemző. Ha így lesz, a kormánynak azonnal meg kell szüntetnie a jogsértő szabályozást. Kérdés, hogy ennek mi lesz a folyománya, visszavágnak-e a régi szereplők, s lesz-e esélyük újra felépíteni elveszett piacukat – tette fel a kérdést a Népszabadság. Ha az Európai Bíróság úgy döntene, hogy nem felel meg az uniós szabályoknak az Erzsébet-utalvány jelenlegi szabályozása, akkor ilyen irányú bírálat esetén a magyar törvényalkotás elképzelhető reakciója az is lehet, hogy bővíti a szolgáltatói piacot – mondta Fata László lapunknak.
Az Európai Bajnokság magyar meccseire támogatják a jegyvásárlást
A magyar válogatott Eb-meccseire adómentes juttatásként adhatnak jegyet a munkáltatók a munkavállalóiknak – írja az Origo. Azokra a meccsekre, amelyeken nem játszik a magyar csapat, azonban nem támogatható a jegyvásárlás, ahogy az oda-vissza utazásra és a szállásra sem adható a cafeteria-keretből. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet - ismerteti a szabályokat Fata László. Így nem csak munkáltató adhatja ezt a munkavállalóinak, hanem akár a közeli hozzátartozóik vagy a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjai is kaphatják ezt. Mivel a magyar labdarúgó válogatott mérkőzéseire vonatkozik a sportról szóló törvény, ezért az ő Eb mérkőzéseikre szóló belépő vagy bérlet lehet adómentes juttatás.
Ráadásul az szja-törvényben nincs értékhatár kikötve a juttatáshoz, ezért akár a drágább foci Eb-jegyek is finanszírozhatók lesznek. A juttatás megvalósítása munkáltatói oldalról többféleképpen lehetséges - tájékoztat Fata László. Alapesetben a munkáltató vásárolja meg a jegyeket és egy átvételi lappal kísérve kiosztja juttatásban részesülő dolgozóinak. Működhet az is, hogy a dolgozók vásárolnak mondjuk magyar-osztrák Eb-meccsre jegyet, és a munkáltató nevére kérnek erről számlát. Ezt követően a munkáltató részben vagy egészben kifizeti ennek ellenértékét. A harmadik módszer, hogy olyan - kizárólag sportrendezvény belépőre, bérletre költhető - papír vagy elektronikus utalványt biztosít a vállalat a munkatársaknak.
