Amint a lapokban olvastam, nézetem szerint ez a lehetőség nem 218 ezer családnak, hanem lényegesen kevesebbnek adatik meg. A 10 millió forintos, 3 százalékosnál kisebb kamatú hitel havi törlesztő részlete ~ 35 – 40 ezer forint, aligha elegendő önmagában egy, a törvényben előírt méretű lakás megvásárlásához, tehát még készpénzre vagy további hitelre van szükség. Ez eleve kizárja a közmunkán foglalkoztatottakat. Ezen kívül egy 5 tagú család havi összköltsége legalább 200 ezer, tehát legalább 250 ezer nettó kereset kell a lakáskérdés megoldásához. A statisztikai hivatalnál úgy tűnik, csak a 40 év alatti családok számát keresték ki, de nem érdeklődtek a NAV-nál, hogy ezek közül a 250-300 ezer forintos nettó keresetű emberek létszáma mennyi lehet. Nem értem a 40 éves korhatárt sem. Ha egy családnak már van két gyereke, akkor 45 éves korig még „bepótolható” a harmadik is. Ha az újságban szereplő budapesti 535 ezer Ft/m2 lakásárat vesszük alapul, egy 60 m2-es lakás ára 32 millió, a 90 m2-es házé 48 millió forint. Székesfehérváron 380 000 Ft/m2 árral 23, illetve 35 millió, Debrecenben 345 000 Ft/m2 árat alapul véve ugyanez 21, illetve 31, millióra rúg. Ez alapján csak Debrecenben jön ki a család a 10 +10 millió forintból, más helyen még elég mélyen a zsebbe kell nyúlni az otthonteremtéshez. A híradásokban úgy hallottam, hogy az új lakások hőszigetelésétől jó minőséget várnak el, ezek az árak lehet, hogy az előírtnál még gyengébb hőtechnikai előírású épületekre vonatkoznak, így a megfelelően szigetelt lakások még a 10 +10 + 5 millió (5% ÁFA) körbe sem férnek bele. Véleményem szerint a már megépített, hónapokig-évekig eladatlan új lakások értékesítését kellene preferálni, illetve az üresen álló 400-500 ezer lakás eladását, illetve korszerűsítését elősegíteni. A 10 milliós állami támogatásból 3-4 lakás feljavítható lenne, s nem volna holt tőke az ország gazdasági mérlegében. Talán meg kellene ezt a lehetőséget is gondolni.