Nem sikerülhetett túl fényesre 2015 az építőipar számára, ugyanis az elmúlt év első tizenegy hónapjában - a KSH adatai szerint - mindössze 2,8 százalékkal bővült a termelés az előző esztendő azonos időszakához képest. A növekedés novemberben az előző hónaphoz viszonyítva 3,6 százalékos volt, míg 12 hónapra visszatekintve 0,2 százalékos csökkentést mértek a statisztikusok. Az épületek építése meglódult, hiszen az alágazat teljesítménye 10,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor az egyéb építményeké 8,0 százalékkal csökkent. Az utóbbin aligha lehet csodálkozni, ugyanis az előző, 2013-ban befejeződött uniós gazdasági ciklus áthúzódó hatása az infrastrukturális beruházásoknál már kevéssé volt érzékelhető, és ezt elsősorban a mélyépítőipar sínylette meg.
A kormány most abban bízik, hogy a kibővített CSOK érdemlegesen "meglöki" az építőipar, ezen belül a lakásépítésben érdekelt vállalkozások teljesítményét. A növekedés igencsak ráférne az építőiparra, ugyanis a megkötött szerződések november végén 45,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbinál. Az új szerződések nagyobb részét a sportlétesítményekre, oktatási, illetve ipari épületekre kötött nagy értékű megállapodások teszik ki, és nem a lakásoké.
Ha a CSOK-os igények hirtelen nőnének - amire kicsi az esély -, akkor kapacitáskorlátba ütköznének a lakásépítési vágyak - mondta lapunk érdeklődésére Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője még nemrégiben is úgy vélte, hogy az ágazat vállalkozásai nagy számban megjelennek majd a lakásépítési piacon, mivel 2016-ban az uniós pénzek lehívása visszafogott lesz, ám módosított álláspontján, mert a legújabb tervek szerint idén 2500 milliárd forintos lehívását helyezte kilátásba a kormány. Az első CSOK-os megrendelések idén ősszel érkezhetnek meg a vállalkozókhoz - véli Németh. Viszont már most hiány mutatkozik mind a képzett, mind a képzetlen munkaerőből, ami a vállalási árakat felsrófolhatja. Az új munkaerő felvételéhez, valamint kapacitásbővítő beruházásaikhoz állami támogatásra is számíthatnak a vállalatok - ígérte tegnapi tájékoztatóján Lepsényi István, a nemzetgazdasági tárca államtitkára.
Németh Dávid megemlítette, hogy a 10 millió forintos ingyen pénz mellé adható második 10 millió forint hitel kiutalásánál gátat jelenthet a jövedelemarányos törlesztőrészlet kötelező figyelembevétele. Ugyanis minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell az ügyfél minden már fennálló hitelszerződéséhez kapcsolódó törlesztési terhét is. Vagyis a legális, igazolt nettó jövedelem 50 százalékánál, (400 ezer forintos nettó jövedelem 60 százalékánál) nem lehet magasabb a havi törlesztőrészlet.
Más szakemberek is a CSOK néhány negatív piaci hatására hívták fel a figyelmet. Az egyik ilyen, hogy az építési költségek csökkenésére semmiképpen nem lehet számítani. Az a realitás, hogy a 27-ről 5 százalékosra mérsékelt lakásáfát a vállalkozók lenyelik, de még a CSOK egy részéből is a saját profitjukat növelik majd. A használt lakások, családi házak és a telekárak is minden bizonnyal megdrágulnak. Ugyanakkor a CSOK a felfüggesztett lakóparki beruházások némelyikébe újra életet lehelhet, ami a magasabb jövedelműeknek jelenthet újabb perspektívát, mégpedig befektetési céllal. Ismét megfordulhat a Budapestre visszaköltözési hullám.
Egy érdekes ellentmondásra hívta fel Balogh László a figyelmet. Az ingatlan.com szakértője emlékeztetett arra, hogy a CSOK maximális összegéhez csak 60 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások esetében lehet hozzájutni, viszont a fejlesztők csak a maximum 150 négyzetméteres lakások után tudják felszámítani a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot, emiatt célszerűbbnek látszik nagyobb lakást építtetni.
