A kancelláriaminiszter semmi kivetni valót nem lát abban, hogy a tervezet szerint 60 napra bizonyos törvényi rendelkezéseket a parlament megkerülésével felfüggeszthet a kormány, például korlátozhatja az emberek mozgásszabadságát, a postai vagy az internetforgalmat, a gyülekezési jogot vagy a külföldiek beutazását. A Miniszterelnökség vezetője szerint Franciaországban is így van most. Terrorveszély esetén erre a kabinetnek joga van - fogalmazott lapunk kérdésére a miniszter. Az ellenzéki pártoknak azt üzente, ha kifogásuk van egyebek mellett azért, mert a tervezett módosítás szövegében nem határozzák meg pontosan, mi a jelentős terrorveszély, amire hivatkozva csorbítani akarják az emberek szabadságát, tegyenek javaslatot. A változtatáshoz ugyanis szükség van az ellenzék szavazataira. Lázár reméli, hogy sikerül konszenzust teremteni.
A kormány folytatja a közvélemény megdolgozását, hogy támogatottságot szerezzen az alaptörvény hatodik módosításának, amelynek alapján a kabinet jelenlegi lehetőségek mellett a terrorfenyegetettségre hivatkozva gyakorlatilag parlamenti ellenőrzés nélkül, különleges jogrendet vezethetne be. Ez a felhatalmazás lehetővé tenné a hadsereg belföldi bevetését és korlátozná az állampolgári jogokat is. A tervezett módosításról Simicskó István honvédelmi miniszter tartott kedden ötpártinak meghirdetett egyeztetést, amelyen a szocialisták nem vettek részt. Az LMP tárgyalni hajlandó, de nem járul hozzá a kormány különleges felhatalmazásához. A Jobbik homályos feltételekkel támogatja a kormány terveit.
A különféle módon több országba, köztük európai államokba is bejuttatott terroristák készen állnak arra, hogy terrorcselekményeket kövessenek el - hangsúlyozta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en csütörtök reggel. Bakondi kitért az alkotmánymódosítási javaslatra is. A főtanácsadó szerint ennek célja, hogy rendkívüli események esetén a kormány - a parlament és a köztársasági elnök közreműködésével - tiszta jogi helyzetben a magyar állampolgárok biztonsága érdekében gyors intézkedéseket tudjon hozni.
Aránytalan válasz - így minősítette lapunknak az alaptörvény tervezett módosítását Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke. Mint kifejtette: az Európát fenyegető terrorizmussal kapcsolatban minden országnak vannak feladatai, a szabadságjogok korlátozása és a kormány túlhatalma azonban indokolatlan. Az MSZP a jövő hét elejéig kidolgozza saját komplex javaslatát, amely egyszerre javasol megoldást a biztonsági kihívásokra és tartja tiszteletben a szabadságjogokat, a jogállami garanciákat. A tervezet vonatkozik majd az alaptörvény, a Btk. és a költségvetés módosítására is. Ami a kormány tervezetét illeti, Molnár kíváncsian várja a Fidesz lépéseit: azután, hogy megismerték az ellenzéki pártok véleményét, s nincs meg az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados parlamenti többség, milyen kompromisszumokra kényszerül.
Egy ideológiáktól maximálisan mentes szervezet létrehozásáról beszélt tegnap a Magyar Hírlapban Simicskó István, amelyben az egyes, a közösségért önként tenni akaró polgárok szabadon, sportszerű keretek között gyakorolhatják azt, amire rátermettek, mert a katonai küzdő- és technikai sportok elsőrangú lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalok lássák, tapasztalják, miként segíthetnek egy-egy kiélezett helyzetben. Arra a megjegyzésre, hogy ez volt 1990 előtt a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ), annyit mondott: nem feltétlenül az elnevezés a fontos, hanem a feladatrendszer és a tartalom. Beszélt arról a tervről is, hogy a tizennyolcadik évüket betöltött fiatalok önkéntes alapon egy hónapos alapkiképzés keretében vehessenek részt a haza védelmében. Szó lehet arról is, hogy a felsőfokú tanulmányok során ez a hónap pluszpontokat jelenthet. "Mindezeken túl érdemes a területvédelmi elvet is behozni az önkéntes tartalékos rendszerbe" - mondta a miniszter, utalva régi elképzelésére, a Nemzetőrség létrehozására. "Ennek a rendszernek a kiépítésében komoly szerep jut a fiataloknak, olyan közösséget, társadalmat szeretnénk, ahol, közös értékeink megóvása mindannyiunk szívügye." Érvként azt hozta fel, hogy az általános hadkötelezettség megszüntetésével különböző militáns szervezetek jelentek meg. Ha valahol nincs rend, ott előbb-utóbb feltűnnek a szinte kizárólag pártpolitikai alapon létrejött-létrejövő gárdák és védelmi formációk, amelyek a hamis biztonság tudatával kecsegtetnek, és nem egyszer az alapvetően jó szándékú, tisztességes embereket is félrevezethetik. Molnár Zsolt szerint Simicskó tervei elfogadhatatlanok.
