Január 15-éig, azaz máig kellett felülvizsgálni, kik azok, akik - már az új feltételek szerint - továbbra is igénybe vehetik a házi segítségnyújtás szolgáltatásait. A szigorúbb szabályozás elsősorban azokkal az idős emberekkel szúr ki, akik eddig csak a minimális időtartamú - napi egy órás - ellátásra voltak jogosultak, az új pontrendszer miatt közülük sokan kieshetnek az ellátásból. Tavaly decembertől ugyanis már az újfajta értékelő rendszer szerint kell elbírálni az igényléseket, s a korábbi ellátásokat kellett máig felülvizsgálni.
Korózs Lajos MSZP-s képviselő szerdán azt mondta, akiket nem sikerült határidőig felülvizsgálni, nem kapnak majd ellátást. Néhány órával később a Fidesz-frakció közleményt adott ki, melyben jelezték: a kormány egyetlen rászorulótól sem veszi el az ellátást. "A most zajló orvosi felülvizsgálatok eredményeként ugyanis az ellátás megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha valaki bizonyítottan visszaélt a rendszerrel, vagyis egészségi állapotából adódóan nem szorul ilyen típusú segítségnyújtásra" - írták. Igen ám, csakhogy az új értékelő rendszer igencsak megnehezíti az ellátáshoz való hozzáférést, a vizsgált területeknél ugyanis most kevesebb pont jár az igénylőnek.
Az új értékelés szerint:
* minimális (egy órás) napi ellátáshoz 20 pontot kell szerezni, ez 24 pontig jár
* 25-30 pont között napi két óra
* 31-34 pont között napi három óra
* 35-39 pont között napi négy óra
* 40 ponttól az idősotthoni elhelyezést lehet igényelni
Az értékelőlapon összességében ugyanannyi pontot lehet szerezni, mint korábban, a pontszerzést viszont megnehezítették: ha valaki bottal jár, a fürdéshez vagy a gyógyszerek beszedéséhez segítség kell neki, a korábbinál 1-2 ponttal is kevesebbet kaphat. A lapot a háziorvosnak vagy a szociális ellátó intézménynek kell kitöltenie, s az összpontszám alapján dől el, hogy az igénylő napi hány órában jogosult a segítségre, s ettől függ az is, kérheti-e idősotthonban való elhelyezését.
Az értékelés szigorítása mellett ugyancsak jelentős változás, hogy a házi segítségnyújtást szétválasztották szociális segítésre és személyes gondoskodást nyújtó ellátásra. Utóbbit csak szociális vagy egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy végezheti, a szociális segítést viszont közmunkások is elvégezhetik; az igényléseknél még ezt is el kell dönteni. Ám ha valaki mindkettőre jogosult, akkor sem kaphat napi négy óránál hosszabb segítséget. A változtatások mintegy 133 ezer embert érintenek, az új rendszer következtében idén több mint tízezren veszíthetik el jogosultságukat - ők csak családjaikra vagy a borsos árú magánellátásra számíthatnak.
A Szociális Szakmai Szövetség elnöke szerint az új értékelőlap túl nagy hangsúlyt fektet az egészségügyi problémákra, a szociális oldalt viszont alig veszi figyelembe. Krémer Balázs elmondta: a házi gondozás sokszor háztartási segítségnyújtást, beszélgetést jelent, a gondozást kérők háromnegyede magányosan élő idős asszony. A szakember szerint az, hogy az új rendszerben leginkább az egészségi állapot szerint ítélik meg a rászorultságot, a városban élő időseket helyezi előnybe a vidéken élőkkel szemben: míg előbbi rosszabb egészségi állapotban lehet, lakása befűtéséhez elég feljebb csavarnia a termosztátot, utóbbinak viszont - bár esetleg egészségesebb - segítségre lenne szüksége például a favágásnál, a tüzelőanyag behordásánál.
Krémer szerint a szigorítások azért történtek, mert az utóbbi években szinte megháromszorozódott a házi segítségnyújtást igénylők száma, amit sem pénzzel, sem szakemberekkel nem lehetett követni. Ám a jogszabályok szigorításánál a döntéshozók nem tettek fel alapvető kérdéseket; nem tisztázták, pontosan kinek járjon a segítség, mit bír el a rendszer. "Tény, ma már sokkal betegebbnek kell lenni ahhoz, hogy ellátást kapjon az ember. Pedig kirekesztő hatású technokrata eszközökkel nem lehet megoldani ezt a problémát" - mondta a szakember. Ugyanakkor akiknek január közepéig nem sikerült felülvizsgálni a jogosultságát, azok ellátása továbbra is él - tette hozzá.
