Az 1984-ben osztrák gólkirállyá is választott "Nyíl" a Borsnak mesélte el történetét, ami szolgál némi tanulsággal is. A kórházban négy napot töltött, alaposan kivizsgálták, arra pedig jó volt a riadalom, hogy kiderült: semmi komolyabb baj nincs a sportemberrel. Hálás is vagyok dr. Kerkovits Andrásnak és kollégáinak a segítségért. Mindenesetre azt megígérhetem, egy darabig biztosan nem eszem csokit - mondta a lapnak Nyilasi.
Merthogy mi történt valójában?
Nos, rosszulléte előtt az ezek szerint rendkívül édesszájú magyar focilegenda befalt - saját töredelmes vallomása szerint - 12 szelet csokoládét. Mi tagadás, nagyon szeretem a csokit, van, hogy szinte pusztítom, annyit eszem. Ezúttal a csokis ostyaszelet ártott meg – idézi fel a történteket lapnak Nyilasi, aki ma már nevet a történteken, de aznap, amikor a mentő száguldott vele a kórházba, komolyan megijedt. Szörnyű állapotban voltam, de akkor majdnem elnevettem magam, amikor két görcsölés között autogramot kért az egyik mentő - mondta a Borsnak a csokifüggő sportember.
Ami pedig a csokoládét illeti, a szakemberek abban egyetértenek, hogy a jó minőségű csokoládénak számos kedvező hatása van. Az előnyök között kiemelik a kakaó és a csokoládé magas kálium-, kalcium-, magnézium-, vas-, réz- és cinktartalmát.
Ámde:
A legtöbb csokoládé energiatartalma 570–630 kcal között van (100 grammra vonatkoztatva), amely az átlagos napi energiaigény 25–30 százalékát teszi ki. A teljes tömeg 36–55 százaléka finomított cukor, amelynek rendszeres fogyasztása gyengíti az immunrendszert, megbontja a bélflóra egyensúlyát, előnytelenül hat a keringési rendszerre, és melegágya lehet a szisztémás gombás betegségeknek. Az ilyen mennyiségű cukor lebontása a vitaminok (főként B1) és ásványi anyagok (például kalcium) veszteségével is járhat. A csokoládét a főétkezések között szokták nassolgatni, megzavarva a gyomor, a hasnyálmirigy és a bélrendszer egészséges működését. A gyakori csokoládéfogyasztás rendszertelenné teszi a vércukorszintet, terhet róva az inzulintermelő rendszerre. A csokoládé élettani hatásának megítélésekor nem maradhatnak ki a felsorolásból az E-számmal jelzett adalék anyagok sem. A gyártáskor adagolt megannyi vegyület (emulgeátor, állományjavító, ízesítőanyag stb.) hatásairól még nem sokat tudunk, a szakértők azonban egyetértenek abban, hogy mennyiségüket célszerű minimálisra csökkenteni az élelmiszerekben. A csokoládéban található adalék anyagok mindenesetre semmiképpen sem kedveznek a csokoládé hírnevének – legalábbis az egészségvédők között. A nyersanyagként felhasznált kakaóbab a kakaócserje hüvelyes termése, amelyet a trópusokon termesztenek. A leszedett terméseket helyben halmokba rakják, és 3–8 napig erjesztik. A fermentáció (erjesztés) során a belső hőmérséklet megemelkedik, ami kedvez a penészgombák szaporodásának, és ennek következményeként a rákkeltőnek tartott aflatoxin termelődésének. A nyersanyag minősége tehát a szennyezettséget és a toxintartalmat tekintve meglehetősen változó, különösen az olcsóbb, tömegfogyasztásra szánt, tonnaszámra készülő és fogyó kakaóalapú termékek esetében. A koffein és a teobromin idegrendszeri úton ható kémiai anyagok, amelyek felelősek lehetnek az ún. csokoládéfüggőség kialakulásáért. A szervezetbe jutva jelentős stresszhatást okoznak, és számos előnytelen biokémiai folyamatot indukálnak. Régebben ezeket a hatásokat pozitívumként könyvelték el, sőt depresszióoldó és hangulatjavító jellegüket ma is előnyként tartják számon. A valóságban azonban az elindított biokémiai folyamatok megerőltetik és legyengíthetik az érintett szerveket. (forrás: Újéletmód.hu)
