Ő volt „a publicista”, aki szenvedéllyel és meggyőződéssel fejezi ki világlátását, félreérthetetlenül fogalmazza meg eszméit. És ő volt a publicisztikai rovatvezető, akiben kétség soha nem volt afelől, mit szeretne olvasni, nyomdába küldeni szerzőitől, akikkel egyébként úgyszólván minden fordulatot megbeszélt. Ha kért valakitől írást, közvetlen baráttól, munkatárstól, külsős szerzőtől, megtiszteltetés volt a szava.
Ez a szakma ebben az országban soha nem nélkülözte a jeleseket, akikhez azonban Iván fordult, vitathatatlanul a legjelesebbek közé tartoztak. Ez adta a Népszavának azt a rangot, amely fémjelezte a baloldali hírlapírás tekintélyét.