A német birodalmi alkotmányt módosító 1933-as felhatalmazási törvény (Ermächtigungsgesetz), Törvény a nép és a birodalom ínségének megszüntetésére (Gesetz zur Behebung der Not von Volk und Reich), felhatalmazta a birodalmi kormányt (Hitlert), hogy törvényeket alkosson. Eredetileg csak négy évig volt érvényes, azután a nemzetiszocialista rendszer bukásáig érvényben maradt.
Mindegy az indok. Ott és akkor, „a nép és a birodalom ínségének megszüntetése” (aminek igazi iróniája 1944-45-ben teljesedett ki). Itt és most (az európai biztonsági helyzet megváltozására tekintettel) a lehetséges terrorveszély-helyzet. A lényeg? Az ugyanaz. A végrehajtó hatalom – a kormány, a kormányfő – felruházása (még ezt a karikatúra-parlamentet is megkerülő) különleges jogkörrel. A dicstelen hírhozó szerepét ezúttal a honvédelmi tárcáért hálásan hajlongó Simicskó István játszotta el. Még a múlt héten sunyin ötpárti egyeztetést kolompolt. Sunyi volt, mert a sorok között eldugva adott napirendet „a megváltozott biztonságpolitikai kihívások, az alkotmány különleges jogrendi szabályozásának megvitatására”.
Nem elég, hogy minden indok és menekült nélkül várhatóan március 15-e után is fennmarad „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” a déli megyékben, a kormány illetékesei szerint, mert nem csökken az EU-ba érkező migránsok száma, és ha megszüntetnénk a határzárat, enyhítenénk a válsághelyzetben hatályos jogszabályokat, nem őriznék annyian a déli határszakaszokat, ismét sok lenne a menekült. És: a külföldi titkosszolgálatok szerint minden ezer migránssal érkezik egy kiképzett terrorista. Milyen külföldi titkosszolgálatok, honnan tudják, mivel bizonyítják ezt? Ha tudják, miért nem lépnek? Nem tudni. Mint ahogyan azt sem, a fideszes gránitba vésett öt különleges jogrendi helyzet közül, ugyan miért nem alkalmas egyik sem az esetleges terrorfenyegetettség kezelésére? Csak az biztos, hogy a mostani javaslatot nem az az egyetlen terrorista, hanem 999 ártatlan nyomorult, főként pedig tízmillió magyar fogja hamarosan tágra nyílt ártatlan szemekkel megsínyleni.
Mert, persze a kormány csak annyit közöl: a felhatalmazási törvény alapján (immáron alkotmányosan) a kormány terrorveszély-helyzetet hirdethet legkevesebb 60 napra. Szigorúan titkos okok miatt akár sarkalatos törvényben rögzített szabályokat is felfüggeszthet és katonákat is bevethet országon belül. Kontroll nélkül korlátozhatja a mozgásszabadságot, a postai vagy az internetforgalmat, a gyülekezési jogot, a külföldiek beutazását, szabályozhatja a médiatartalmakat, az üzemanyagok fogyasztását, kijárási tilalmat, kitelepítést is elrendelhet.
Mondhatja Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke, garancia lenne, hogy a köztársasági elnököt és az Országgyűlés állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatni kellene. Ugyan, mit ér a polgár azzal, ha néhány fideszes a sarokban összehajol? Mit ér vele, ha közben az LMP – úgy is mint lehet más a politika –, beül a hatalommal négypárti kávézni, majd nem adja hozzájárulását az egészhez. Csakhogy, a fene sem kíváncsi az ő bólintására. Gulyás azt mondja, jó esélye van, hogy a módosításhoz meglesz a szükséges kétharmados többség. Meg is lesz. A Jobbik a zárt ajtók mögött zsebre vágta a Judás-pénzt: Simicskó támogatta a párt önkéntes honvédség megteremtésére vonatkozó kezdeményezését. (Nem lesz sorozás, mondja a kormány. Az önkénteseket nyilván kisorsolják majd.) Ezzel meg is volna a parlamenti többség.
Az MSZP nagyon helyesen nem kávézott ezen a szerinte PR-fogásként tálalt találkozón. Aztán ahelyett, hogy üvölteni kezdett volna a Kossuth tér közepén, íróasztalhoz ült és nagy fejvakarások közepette „saját javaslatot terjeszt a Ház elé a terrorveszély-helyzet szabályozásáról”, mert „a magyar embereknek több biztonságra, több szakértelemre és több parlamenti kontrollra van szükségük”. Később közölte, nem zárkózik el a javaslattól. És: „nem hagyja, hogy Orbán Viktor a terrorellenes intézkedések mögé bújva visszaélhessen a hatalmával”. Hogyan fogja nem hagyni? Kövér László összevont szemöldöke alatt dobog majd a lábával a parlamenti széksorokban?
Néhány hete a francia Le Monde-ban Jürgen Habermas német filozófust arról kérdezték, nem tart-e attól, hogy a polgári szabadságjogok áldozatul eshetnek a terrorizmus elleni háborúban. Habermas: „A civil társadalomnak óvakodnia kell attól, hogy feláldozza az egyéni szabadságjogokat, az életmódok sokszínűsége iránti toleranciát, a nyitott, demokratikus társadalom összes vívmányát egy elképzelt biztonság reményében, amelyet úgyis képtelenek vagyunk elérni”. A magyar kormányfő tavaly novemberben interjút adott a Politico hírportálnak. A dolgozószobájában lévő könyvek egyikére mutatott: "az a legveszélyesebb". A szorosabb európai szövetségi rendszert támogató Habermas kötete volt az.
A felhatalmazási törvénnyel Orbán Viktor hatalma delelőjére ért. Ha csak nem hódítja meg Európát, ennél magasabbra már nem mászhat a tűzoltólétrán. Ami pedig Németországot illeti, ott az 1949-ben elfogadott szövetségi alkotmány tiltja a parlament törvényhozó jogkörének átruházását a végrehajtó hatalomra. Úgy is, mint PR-fogást.
