Der Standard
“Európa szétesése” címmel elemzi az uniós állapotokat a tekintélyes publicista, Paul Lendvai. Úgy látja, sajnos egyre többen akarnak kevesebb Európát, több nemzeti bezárkózást. Brüsszel tavaly szerencsétlenül téblábolt, hogy választ adjon a menekültkatasztrófa korszakos kihívására, ám ez fenyegető jelenség a megosztott és ezért megbénult EU jövőjére nézve. Ide sorolja a mélyen gyökerező kelet-nyugati ellentéteket, és a német-francia viszonyt is. Ijesztő, milyen egybehangzó az unió ellenes jobb- és baloldali bírálat, mindkettő azt veti az elit és a tőke szemére, hogy megsértette a nemzeti büszkeséget, amikor a népakarat ellenére "nemzetközi építményt" akart létrehozni. A kulcskérdés a közép-európaiak számára az, hogy olyan, határok nélküli kontinenst akarsz-e, amely elkötelezett a szolidáris együttműködés és a szabad világkereskedelem iránt, vagy olyat, amelyet a hátrafelé forduló, protekcionista államok uralnak, nem ritkán tekintélyelvű, illiberális kormányokkal az élen. Merkel kivételével sajnálatos módon hiányzanak a karakteres vezetők, akik még meg tudnák menteni Európát.