Az RMDSZ-ből 2003 januárjában kiszakadt belső ellenzék, amelynek vezéralakja Tőkés László volt, két pártot is alapított budapesti, fideszes segítséggel. Mindkét kísérlet kudarcba fulladt, a veszíteni nem szerető Orbán Viktor mára ejtette korábbi protezsáltjait és beállt a korábbi ellenfél, az RMDSZ mögé. Először a Magyar Polgári Párt (MPP) jött létre, amelyet Szász Jenő vezetett, Tőkés amolyan párt fölött lebegő jelképes figura lett volna az ellenzéki oldalon, amennyiben érvényesül az eredeti elképzelés. De a két dudás nem fért meg egy csárdában, a Tőkés-Szász ellentét olyan mély lett, hogy a 2010-es kormányváltás után Tőkésnek új pártot hoztak létre, az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP). Nyilván hivatalosan nem lehetett támogatni, de a formáció mögött álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) létrehoztak egy irodahálózatot, az úgynevezett Demokrácia Központokat, amelyek a könnyített honosítás szereplői lettek, az EMNT pedig a magyar kormány erdélyi stratégiai partnere.
Az erdélyi Átlátszó éveken át igényelte Budapesttől az EMNT-nek juttatott támogatás adatait. A portál végül megkapta az adatokat. „Majdnem három évre, egy megnyert perre és egy újabb kormányzati ciklus jelentette átrendeződésre volt szükség ahhoz, hogy a magyar kormány kiadja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT), illetve vagyonkezelőjének, az önálló jogi személyiséggel rendelkező EMNT Egyesületnek juttatott költségvetési támogatások listáját 2010-től napjainkig. Ezzel az adatsorral újabb fontos darabja került a helyére annak a puzzle-nak, amelyet a magyar kormány által finanszírozott erdélyi magyar politikai próbálkozásokról igyekszünk kirakni” - olvasható az erdélyi Átlátszó napokban közzétett írásában.
Ezen adatok bizonyítják, hogy öt év alatt több mint 4 millió euróhoz jutott Tőkés erdélyi politikai háttere, és a Demokrácia Központok által összeállított könnyített honosítás-iratcsomó pedig darabonként átlagosan 18 euróba került.
A portál összesítése szerint az első, 95 millió forintos (300 ezer eurós) támogatást 2010 októberében utalták az EMNT-nek, a támogatás célja „uniós központok beruházás”. 2011-ben összesen 265 millió forint (840 ezer euró) támogatást utaltak ki. Ez részben a népszámlálási kampányra, részben pedig az EMNT és az EMNP területi irodáiként működő Demokrácia Központok létrehozására, azok „működési és felhalmozási költségeire” szolgált, közölte az erdélyi Átlátszó.
2012-től aztán évente érkezett egy 250 millió forintos (mintegy 800 ezer eurós) támogatás az EMNT Egyesület bankszámlájára – ezek tárgya hol „működési és felhalmozási költségek támogatása”, hol az egyesület éves működési költségei, 2014 óta pedig a „Demokrácia Központok tevékenységének és működésének költségei”.
2010-től 2015-ig tehát 1,4 milliárd forintra (4,4 millió euró) rúg az EMNT-nek folyósított költségvetési támogatás, ebből 1,3 milliárdot (mintegy 4,2 millió eurót) kifejezetten a Demokrácia Központok működésére szántak. Ehhez adódtak hozzá azok a százmilliós nagyságrendű szponzorációk, amelyeket magyar állami vállalatok nyújtottak EMNP-politikusok által frissen bejegyzett civil szervezeteknek, írta az Átlátszó.
Mivel arra vonatkozó adatok még nincsenek, hogy az EMNT a 2016-os költségvetésből is hasonló nagyságrendű támogatásra számíthat, egyelőre csak feltételezés, hogy az Orbán-kormány megvonta mind a politikai, mind az anyagi támogatását a Tőkés birodalomtól. Az EMNP a 2012-es önkormányzati és parlamenti választáson egyaránt nagyon leszerepelt, ezután a politikai támogatás megingott, Tőkést nem EMNP listán próbálták az Európai Parlamentbe juttatni, hanem a Fidesz listájára tették. A 2014-es elnökválasztás szintén bukta volt az EMNP-nek, de attól még 2015-ben sem szűkölködtek az anyagiakban. 2016 választási év Romániában. Egyelőre úgy tűnik, Tőkés pártja nem kapott zöld utat Budapestről az önálló, az RMDSZ-el szembeni indulásra. Ez azonban még nem jelenti automatikusan a pénzcsapok elzárást is.
