Az MNB hat alapítványa a vízparttól húsz méterre hathektáros MÁV-üdülőt vett 890 millió forint plusz áfa áron Balatonakarattyán. A helyiek nem csodálkoztak ezen, és azt várták, hogy Matolcsyék kapcsolataik, befolyásuk révén végre fejlődő pályára állítják a települést. Az üdülő helyére állítólag modern oktatási központot építenének.
Az ingatlan a helyiek szerint és a helységnévtáblákhoz viszonyítva is Akarattyán van, az MNB alapítványai szerint viszont Balatonkenesén helyezkedik el, és ezt jelezték abban a sajtóközleményben is, amelyben kiosztották az akarattyai üzletről író sajtót – emlékeztet a lap. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Népszabadság kérdéseire röviden válaszoló Matolcsy Gyöngyi akarattyai fejlesztésről tett említést. Azt írta: nem nyilatkozik, de nagyon örülnek, hogy nem parcellázzák fel a területet, és „új fejlesztések, munkahelyek jönnek létre Akarattyán".
Tömör István, Balatonkenese Fidesz–KDNP-támogatással megválasztott polgármestere elmondta: a két település a vagyonmegosztásban mind a mai napig nem jutott dűlőre Akarattya leválása után, azt pedig Kenesén nemcsak elfogadhatatlannak, hanem jogszerűtlennek is tartották, ahogy Akarattya „önhatalmúlag kijelölte a két település közötti határvonalat".
– A vagyonmegosztás még nem zárult le, így papírforma szerint a vitatott területek is hozzánk tartoznak – mondja a kenesei polgármester, ezzel választ adva arra az ellentmondásra, miként fordulhat elő, hogy az akarattyai részen lévő ingatlant a jegybanki alapítványok keneseinek mondják - nyilatkozta a lapnak a polgármester.
A lap felveti, hogy Matolcsyék kifejezetten „saját falujukat", Akarattyát akarták helyzetbe hozni, de lehet, hogy végül „véletlenül" Kenesén fejlesztenek. Tömör István azt is elmondta a tárgyalásokkal kapcsolatban, hogy folyamatosan egyeztetnek, de azt túlzás lenne állítani, hogy mindenben megegyeztek volna. Hozzátette: bár ez senkinek sem lenne jó, ha nem tudnak megállapodni, akkor nem kizárt, hogy bírósághoz fordulnak.
