"Mi nem élősködni megyünk Nagy-Britanniába, a magyar munkavállalók dolgozni akarnak, és jól is dolgoznak" - mondta végül Orbán Viktor, miután a magyar kormányfőtől megszokottól kisebb késéssel a kamerák elé állt David Cameron oldalán. Az udvariaskodást követően Orbán arról beszélt, a brit kormányfő négy pontja közül - amellyel a konzervatív politikus az Európai Uniót (EU) igyekszik megreformálni - három mellé "teljes mellszélességgel oda tudunk állni", egyben viszont még további tárgyalásokra van szükség. A kormányfő igyekezett minél inkább távolítani a brit szociális juttatások korlátozásának magyar vonatkozásait, s csaknem az utolsó kérdésig bagatellizálta a magyar munkavállalók érintettségét. Csakhogy akármilyen statisztikákat emlegetett is a kormányfő - 55 ezer angliai magyar munkavállalóról beszélt, holott csak Londonban több százezer honfitársunk tartózkodik, sőt a brit Social Security Office által belső használatra készített tanulmány szerint már 2014-ben is csaknem 1,4 millió magyarnak volt kinti társadalombiztosítási száma -, Orbán az utolsó, a magyar munkavállalók juttatásainak megvonását érintő kérdésre kifakadt. "Számunkra fontos, hogy minket ne tekintsenek migránsoknak", a nyelvnek ugyanis fontos szerepe van a politikánkban" - mondta, hozzátéve: "az EU-hoz tartozó állam polgárai vagyunk, csak a jogainkkal szeretnénk élni, a diszkriminációt nem tudjuk elfogadni". A magyar kormány becslései szerint a magyar munkavállalók több járadékot fizetnek be Angliában, mint amennyi szociális támogatást kapnak, a magyar kormány pedig kiemelten védi a becsületesen dolgozó munkavállalók érdekeit. Orbán azt is kijelentette, a magyar dolgozók is tiszteletet érdemelnek, de Magyarország hajlandó a kompromisszumra, biztosan lesz megállapodás.
Megírtuk: mintegy egymillió magyar és lengyel munkavállaló béren felüli juttatásai vannak veszélyben a brit miniszterelnök uniós reformtervei nyomán. David Cameron november 15-én megfogalmazott, Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének küldött levelében álló négy fő követelése ügyében aligha alakulhat ki uniós konszenzus, hiszen azokkal nemcsak az uniós alapokmányok, az együttműködés és az integráció mélységének újratárgyalását vennék napirendre. A reformjavaslatok kritikus pontja a negyedik, amely szerint a Nagy-Britanniában dolgozó vendégmunkások négy évig nem lennének jogosultak a foglalkoztatásukhoz társuló szociális juttatások egy részére. A brit kormány ugyanis így gátolná meg, hogy Európán belülről érkező munkavállalók csak és kizárólag az Egyesült Királyság széles körű jóléti ellátásai miatt akarjanak az országba települni.
"A négyéves javaslatot hajlandó vagyok felülvizsgálni, ha olyan alternatívát kínálnak, amely megoldja a helyzetet" - mondta csütörtökön Orbán mellett állva Cameron, aki ugyanakkor láthatóan nem rettent meg a magyar kolléga kardoskodásától, inkább Budapestről üzent a következő napokban felkeresendő uniós tagállamok vezetőinek: Nagy-Britannia egy megreformált EU tagja kíván lenni, nem pedig a jelenlegié. Sokkal érdekesebbnek is bizonyult emiatt Orbán idevágó reakciója, hiszen a kormányfő, aki a szociális kérdésről először azt mondta, ez a magyarokat a legkevésbé fogja érinteni, ők ugyanis a "becsületesen dolgozó és adófizető emberek világába tartoznak", nem minősíthetők "migránsnak". A magyar miniszterelnök ugyanakkor az európai integrációt érintő brit javaslatokat nemcsak támogatandónak találta a Visegrádi Négyek (V4) nevében, hanem azt is mondta: bizonyos pontokon még keményebb rendelkezéseket hozna. Orbán ugyanakkor tőle nem megszokott módon ismerte el: a visegrádi országok együtt sem tudnak olyan jelentőséggel bírni, mint az Egyesült Királyság egymagában.
A brit miniszterelnök - aki szintén a magyar-angol kapcsolatok minőségét dicsérte, s lényegében újabb brit beruházásokat is ígért - az elhangzottakra érdemben nem reagált, inkább csak megismételte, hogy tárgyalnak még a problémáról. Újságírói kérdésre ugyanakkor arról beszélt, hogy Angliában egészen más a szociális ellátórendszer, mint más országokban, és szerinte reális, hogy a külföldi bevándorlóknak négy évet kelljen várniuk, mielőtt hozzáférhetnének ezekhez a szolgáltatásokhoz. Szerinte ez a kizárás nem ütközik a munkaerő szabad áramlásának az elvébe, "Nagy-Britannia tiszteletben tartja ezt az elvet, csak azt szeretné, hogy ha valaki haszonélvezője akar lenni a brit jóléti rendszernek, először járuljon is hozzá a rendszer működéséhez". Az csütörtökön is egyértelművé válhatott, hogy Cameronnak ugyanakkor nemcsak ez a brit pénztárcákat érintő kérdés fontos, hanem azt is legalább ennyire szeretné elérni, hogy Brüsszelben garantálják, Nagy-Britanniának nem kötelező részt vennie az uniós országok egyre szorosabbá váló politikai együttműködésében, ha nem akar, vétójogot kér a nemzeti parlamenteknek a születendő EU-s szabályozásokra, kihúzatná az uniós szerződés szövegéből, hogy az EU valutája az euró.
Orbán kardoskodott, de Cameron nem rettent meg FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Miután Orbán mindezek mellett teljes mellszélességgel kiállt, a brit kormányfőnek nem is a V4-eket, vagy más, kisebb uniós tagállamokat, hanem leginkább Franciaországot és Németországot kell meggyőznie, és még szerdán tárgyalt is Münchenben Angela Merkel német kancellárral. Sőt, levelet is írt, amely a Bild című bulvárlapban jelent meg csütörtökön. A német kancellár egy nappal korábbi nyilatkozatából pedig arra lehet következtetni, hogy a berlini kormány kész bizonyos engedményekre a London által előterjesztett uniós reformigényeket illetően. Az biztos, hogy Cameronnak jól hangzó uniós reformokat kell kiharcolnia az EU-tagországokon keresztül a következő hónapokban, hogy az EU-tól elhidegült szavazóinál és a saját pártján belüli EU-ellenes kritikusainál legyen mivel kampányolnia Nagy-Britannia EU-tagsága mellett az idén várható brit népszavazás előtt.
A brit miniszterelnököt az Orbán Viktorral folytatott megbeszélése után a Sándor-palotában fogadta Áder János köztársasági elnök.
