Hiába a szakmai tiltakozás, a tavaly hozott NKA-törvénymódosítás nem változott, sőt az év utolsó napjaiban megjelent a végrehajtási utasítás is. Így semmi akadálya, hogy Fekete Györgynek, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökének emberei átvegyék a hatalmat a legnagyobb mecénás szervezetnél, a Nemzeti Kulturális Alapnál. A törvény szerint ezentúl az alap alelnökét csak az MMA elnökének, Fekete Györgynek a jóváhagyásával nevezheti ki a miniszter. Az alap mostani elnöke, Doncsev András kitölti a mandátumát, de nincs is kifogása vele szemben Feketének, hiszen ő volt az, aki végrehajtotta az MMA-val való fúziót, ha talán nem is jószántából, de mindenképpen fegyelmezetten. Az operatív irányító alelnök személye tehát kontinuitást jelent, ám az NKA irányító szerve, többek között a forrásokat a kollégiumok között felosztó Bizottság teljesen lecserélődik, ugyanis ennek a grémiumnak a harmadát már a Magyar Művészeti Akadémia adja, további harmadát a miniszter - saját hatáskörben, illetve az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján - nevezi ki.
Az NKA-tól kapott információk alapján a Bizottság valószínűleg tél végére áll össze. Ezzel párhuzamosan alapjaiban változik meg az NKA kollégiumi struktúrája is, amit elvben 2016. január 1-ig kellett volna létrehozni. Ám az NKA honlapján ennek semmi nyoma, így ma még azt sem lehet tudni, pontosan milyen állandó szakmai kollégiumok lesznek. Hiszen ezeket majd – természetesen az MMA elnökének jóváhagyását követően – Balog Zoltán, emberi erőforrás miniszter fogja rendeleti úton létrehívni. Annyi bizonyos, hogy „az irodalmi, a zenei, a képző- az ipar- és tervezőművészeti, valamint az építészeti, továbbá a fotó-, a film-az előadó-, a népművészeti tematikájú”, tehát a művészeti kollégiumok esetében a tagok egyharmadát az MMA fogja jelölni. További egyharmadot a miniszter saját hatáskörben nevez ki, és csak a maradék egyharmadot jelölhetik a szakmai szervezetek. Így tehát a jelenlegi hatalom, és annak kapcsolt része, az MMA a mecénás szervezet minden döntésében kétharmados fölényben lesz.
Változás az is, hogy a jövőben nem lesz folyóirat kollégium, hanem az egyes folyóiratok támogatásáról az illetékes szakmai kuratórium dönt, így például az irodalmi lapokról a Szépirodalmi, a színháziakról a Színház- és Táncművészeti Kollégium. Épp a változások miatt nem írta ki tavaly a Folyóirat Kollégium mintegy negyven kiemelt művészeti lapot – köztük van az Alföld, Filmvilág, Jelenkor, Balkon, Forrás, Kortárs, 2000, Muzsika, Színház, Új Művészet, Nagyvilág és a Tiszatáj - érintő három éves pályázatokat, hiába kérte ezt Kollár Árpád a kollégium vezetője, és nyílt levélben számos lap főszerkesztője. Pedig a kiszámíthatóságot, tervezhetőséget jelentő három éves periódus a szakma egészének támogatásával találkozott.
Ám egy éves finanszírozási pályázatok sem jelentek meg, hanem a múlt évi maradvány pénzből átmeneti időre, január-februárra gyorsan kiírtak egy pályázatot, amit el is bíráltak decemberben, így az év elején még megjelenhetnek a patinás lapok. A tiltakozások hatására aztán december 22-én a szükséges éves összeg mintegy feléről, összesen 350 millió fontról szóló pályázat is megjelent, ezzel a lapok nyár végéig kihúzhatják, s ha minden jól megy, az ígéretek szerint tavasszal már kiírják az új kollégiumok az év hátralévő részére szóló pályázatokat. Egy a bökkenő, hogy a december 22-én kiírt pályázat beadási határideje február 4. Ennek az az oka, hogy addigra összeállnak az új kuratóriumok, amik majd elbírálják az egyes folyóiratok támogatását. Csakhogy, a bírálat, a szerződéskötés, és az utalás is igénybe vesz legalább 3 hónapot, így csak májusban juthatnak hozzá a pénzükhöz a folyóiratok.
Az NKA döntéseinek nem csak lassúsága, hanem szakmaiatlansága váltotta ki az utóbbi időben a legtöbb bírálatot. Ebben élen járt az NKA Színház- és Táncművészeti Kollégiuma. Nyáron például hat színházi altémában meghirdetett pályázatán ötben nyert a Pesti Magyar Színház is, összesen 10 milliót forint értékben. A december elsején kiírt, és 14-én elbírált meghívásos pályázaton további 8 milliót nyert a Pesti Magyar Színház az „Akadálymentesítés az előadó-művészet területein” című konferencia megrendezésre. A kollégium elnöke a Pesti Magyar Színház igazgatója, Zalán János. Ugyanezen a meghívásos pályázaton 40 millió forintot nyert a Magyar Teátrumi Társaság a színházművészet fiatalok közötti népszerűsítésére.
A kollégium tagja Nagy Viktor, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, és Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára. Ugyancsak 40 milliót kaphat Vidnyánszky Attila egykori műhelye, a Csokonai Színház „a vidéki operajátszás művészi színvonalának emelésre, és társadalmi megbecsülésnek növelésre”. A Magyar Madagaszkári Emléktársaság, melynek társelnöke Szőcs Géza, 12,6 milliót kapott „A Benyovszky munkacímű új musical bemutatásának előkészítésére”. Ezenkívül a Magyar Nemzeti Táncegyüttes kapott 3,5 millió forintot „az 1956-os forradalom 60. évfordulója tiszteletére tervezett új produkciója létrehozása” és ugyanennyivel erdélyi turnéjukat is megtámogatja az a kuratórium, melynek Zsuráfszky Zoltán, az együttes művészeti vezetője is tagja. 5 milliót kapott a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. „Kőszínházak és színházi társulatok előadásainak bemutatása a pécsi Zsolnay Színházban” című projektre, a kollégium tagja Vincze Balázs, a Pécsi Balett igazgatója, aki tavaly a pécsi Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetői posztját is megkapta. 10 milliót kapott a Pécsi Nemzeti Színház a X. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó megvalósítására.
Egyedi pályázaton nyert 1,5 millió forint Bozsik Yvette Társulata, az együttes névadója tagja a kollégiumnak. Az egyébként sem szűkölködő Nemzeti Színháznak is jutott pénz, 5,5 milliót ért meg színművészeti képzés fejlesztésére beadott pályázatuk, és 1 milliót költhetnek középiskolásoknak szánt vetélkedőre.