A menekültválság 2015-ös kitörése előtt az Európai Unió számára a görög ügyek jelentették a legnagyobb fejtörést. Sokáig nem tudtak szót érteni a 2015 januárjában megválasztott, Alekszisz Ciprasz által irányított kormánnyal, kivált annak pénzügyminiszterével, Janisz Varufakisszal. A kabinet csak akkor volt hajlandó beadni a derekát, s elfogadni az euróövezet pénzügyminisztereinek kemény feltételeit, amikor már csak két alternatíva maradt: a megegyezés, ezzel együtt az újabb hitelcsomag és az ezzel járó megszorítások elfogadása, vagy a csőd, s az euróövezetből való kilépés, ami a lakosság még nagyobb elszegényedéséhez vezetett volna.
Görögországban szeptemberben új választást rendeztek. Bár az időközben kezesbáránnyá vált Alekszisz Ciprasz alakíthatott ismét kormányt, az új kabinet összetételét nagy csalódással fogadták az Európai Unióban, mert a Sziriza ismét a populista független görögökkel lépett koalícióra, s a két párt mindössze 154 mandátummal rendelkezett a 300 tagú törvényhozásban. Mivel az új parlamentnek egy sor megszorítást kell elfogadnia ahhoz, hogy Athén megkapja teljes egészében a neki megszavazott 85 milliárd eurós hitelt, amely nemcsak a költségvetés, hanem a bankrendszer stabilitását is szolgálja, ezért már akkor sokan figyelmeztettek arra: ez a csekély többség újabb belpolitikai káoszt idézhet elő. Hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban: azóta egy kényes szavazás után máris egy fővel csökkent a kormánytöbbség, amely már csak kettővel több a minimálisnál. S mivel a megszorításoknak még nincs vége, ezért nem nehéz megjósolni: folytatódik a belpolitikai instabilitás időszaka.
Túlzott derűlátásra a görög gazdaság állapota most sem ad okot. A gazdaságra rendkívül súlyos hatást gyakorolt a bankok bezárása, illetve az, hogy a lakosság csak egy bizonyos összeget vehetett fel bankkártyával. Ennek következményeit még most is érzik, hiszen a tőkekorlátozások több tized százalékkal vetették vissza a gazdasági teljesítményt. A görög statisztikai hivatal november végén nyilvánosságra hozott becslése szerint a GDP a júliustól szeptember végéig tartó három hónapban 0,9 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, éves összehasonlításban pedig 1,1 százalékkal esett vissza. Az első becslésben még 0,5 százalékos havi, illetve 0,4 százalékos éves zsugorodás szerepelt. A tőkeberuházások 7,0 százalékkal, az export pedig 7,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest. A fogyasztás 1,0 százalékkal mérséklődött.
A görög kormány abból indul ki, hogy 2016-ban 0,6 százalékkal csökken a GDP. Egyelőre azonban a 2015-ös adatok sem ismertek, hiszen az utolsó negyedéves előrejelzést csak később teszik közzé. A becslések között azonban igen nagyok az eltérések. Miközben a kormány stagnálásból, a görög statisztikai hivatal 0,7 százalékos csökkenésből indul ki az elmúlt évre, az Európai Bizottság, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nem ennyire optimista, hiszen ennek több mint a dupláját, 1,4 százalékos visszaesést valószínűsít, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pedig 1,5 százalékos mínuszt jövendöl.
Ami az adósság mértékét illeti, e téren sincs túl sok ok derűlátásra. Miközben még a korábbi előrejelzések arról szóltak, hogy a 2015-ben 170 százalékos GDP arányos hiány 2016-ban 159 százalékra emelkedik, a viharos múlt esztendő teljesen átírta ezeket a számokat. A hiány most már eléri a rekord mértékű 195 százalékot, s csökkenésre még 2017-ben sem számítanak, sőt azt sem zárják ki, hogy elérheti 199,7 százalékot (ezt sok szakértő finanszírozhatatlannak tartja). Ezek az adatok ráadásul csak arra az esetre vonatkoznak, ha Ciprasz második kormánya tartja magát vállalásaihoz. Ha nem, még ennél is drámaibb kilátások várnak az országra.
„Bár sokan azt gondolták, hogy a helyzet már nem lehet rosszabb, kiderült, hogy igenis lehet – mondta Tula Tanopulosz, a Hitelfelvevők és Fogyasztók Uniójának igazgatója a Guardiannek. "Pszichés szempontból különösen rossz helyzetben vannak az emberek. Attól félnek, a következő lépés az lesz, hogy a bankok elveszik otthonaikat. Bár a kormány azt állítja, minden a legnagyobb rendben lesz, ezt senki sem hiszi el” – tette hozzá.
Alekszisz Ciprasz kormányfő remek rétor, már két választás előtt is elhitette az emberekkel azt, hogy ő a gazdaság rendbetételének kulcsa. A gyakorlat azonban nem feltétlenül igazolta ezt az állítását. 2016-ra azt ígérte, hogy ez az év a gazdasági elrugaszkodás, a válsággal való végső szakítás, az újjászületés esztendeje lesz, ám mint a fent idézett számok is mutatják, erre vajmi kevés az esély. Sőt, a realitás inkább az, hogy az ország történetének legnehezebb telét kell túlélnie.
A mézesheteknek vége, már a görögök sem bíznak miniszterelnökük ígéreteiben. Egy a minap megjelent felmérés szerint 55 százalékuk tekint borúlátóan a jövőbe. A megkérdezettek 61 százaléka pedig úgy véli, hogy továbbra sem került le a napirendről a Grexit, Görögország kiesése, ha úgy tetszik, kizárása az euróövezetből. A megtakarítások például 25 százalékkal csökkentek. A hangulatot az sem javítja, hogy legalább a munkanélküliségről szóló adatok nem annyira siralmasak, mint korábban. 2015 harmadik negyedévében az állástalanok aránya 24,6 százalékos volt a görög statisztikai hivatal szerint. 73,7 százalékuk azonban már több mint egy éve nem talált magának munkát. A legmagasabb munkanélküliséget 2014 első negyedévében mérték, amikor ez az adat elérte a 27,8 százalékot.
A kormányra igen kemény intézkedések gyakorlatba ültetése vár a hitel további részleteinek folyósítása fejében. Véghez kell vinnie a nyugdíjreformot, magasabb adót kell kivetnie a gazdákra és fel kell gyorsítania a privatizációt, ami további elbocsátásokat vetíthet előre.
Ciprasz kormánya hivatalosan még nem tette közzé a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó elképzeléseit, de hétfőn egyebek mellett annyi kiszivárgott, hogy emelni kívánja a nyugdíj-hozzájárulások összegét, az alkalmazottak számára egy százalékkal, a munkások esetében pedig az emelés fél százalékos lesz. A kabinet emellett csökkentené mindazok öregségi járulékát, akik 2016-tól mennek nyugdíjba. Szakértők szerint a magasabb nyugdíjat keresők járulékuk mintegy 30 százalékról lesznek kénytelenek lemondani. Átlagban 15 százalékos lehet a csökkenés mértéke. Azokat tehát, akik már korábban mentek nyugdíjba, ezek az intézkedéseket nem érintik ugyan, de 2018-ban ismét felülvizsgálják a helyzetet. A kabinet azt is tervezi, hogy egybeolvasztja az összes nyugdíjalapot. Az ellenzék egyöntetűen jelezte, nem támogatja a kormány előterjesztését. Hogy a hitelezők mit szólnak majd mindehhez, az a következő hetek folyamán derül majd ki. Szakértők azonban úgy látják, hogy nagyobb mértékű nyugdíjcsökkentést szorgalmaznak majd. Képviselőik január közepén térnek vissza Athénba.
A legújabb megszorítások hatásai már most érzékelhetőek a görög társadalomban. Minden korábbinál nagyobb mértékű a szegények és a gazdagok közötti különbség. A szakszervezetek további tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba, a gazdák pedig tüntetni akarnak. Az is reális veszély, hogy a bankok elveszik azok lakását, akik nem tudják fizetni a törlesztő részletet, mert a görög bankrendszer talpra állításának ez is feltétele lehet.
Nehéz elképzelni ebben a helyzetben a jelenleg is gyenge lábakon álló kormány túlélését. A Sziriza már csak 18 százalékon áll a legutóbbi felmérések szerint, így ugyanarra a sorsra juthat, mint a korábban meghatározónak számító párt, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK), amelynek népszerűségi mutatója a gazdasági-pénzügyi válság során töredékére zsugorodott.
