A kormány az összes veszélyes hulladékot elszállíttatta a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyéről - jelentette be Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott szerdán, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Közlése szerint a IX. kerületi telephelyről 2493 tonna veszélyes hulladékot szállítottak el. Azok többségét - 1870 tonnát - már meg is semmisítették, a maradék megsemmisítése a nyáron befejeződik. Hozzátette: a mérések azt mutatták, hogy egészségkárosító hatás nincs a környezetben.
"A feladat elvégzése nettó 1 milliárd 661 millió forintba került. Ezt az összeget az állam megelőlegezte, de ezt a tulajdonosokon keresztül a felszámolónak kell majd állni. Közölte, a veszélyes hulladékok elszállítását követően a "tényfeltárás időszaka" kezdődik meg. Meg kell nézni, mi maradt még a telephelyen, a talajban és a környezetben - mondta. Ennek költségeit a tavaly augusztustól a korábbi felszámoló helyére került állami felszámolón keresztül szintén a tulajdonosokra kívánják hárítani.
,,Az akut, közvetlen veszély elmúlt, de van olyan veszély, amit a kármentesítés szüntethet majd meg" - fogalmazott Baranyi Krisztina (Együtt) ferencvárosi önkormányzati képviselő. A hordók kiporzásából adódó veszély megszűnt, de vannak olyan területek, amelyek mérgekkel vannak átitatva. Hozzátette: senki nem tudja, hogy milyen mélységben, milyen anyagok szennyezték a telepet és a környező lakott területeket az elmúlt 140 év alatt. Egyes vélemények szerint 6-8 méter mélységig szükséges talajcsere - tette hozzá.
"Hosszú évtizedek óta mindenki tudta, hogy mi a helyzet" a telephelyen, de senki nem tett semmit – mondta Tarnai Richárd. A kormány "a közigazgatás átalakításának eszközét használva" megoldotta a problémát - jelentette ki Tarnai Richárd.
S hogy mi történt valójában a semmit tevéstől az elszállításig?
Habár a Budapesti Vegyiművek Zrt.-t hivatalosan még 2008-ban felszámolás alá vonták, annak Illatos úti telepén még tavaly év elején is veszélyes hulladékok szivárogtak a talajba, a levegőbe, valamint tűz- és robbanásveszélyes anyagok is maradtak a területen. Baranyi Krisztina a telep bejárása és a Greenpeace mérési eredményeinek birtokában folyamatosan tartó környezetkárosítás miatt 2015 áprilisában feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodában ismeretlen tettes ellen.
Szabó Marcel, az Alapvető Jogok Biztosának helyettese a mérgező anyagok ügyében állami beavatkozást sürgetett. A jövő nemzedékek szószólója hivatalból indított vizsgálatot, kezdeményezve az alapvető jogok biztosánál, hogy az illetékességi, illetve hatásköri viták tisztázását a gyors és hatékony megoldást.
Időközben két független kutatásból is kiderült, a szennyezés a telepen kívül is megjelent, ami komoly veszélyt jelenthet a környéken élők egészségére. A Greenpeace vizsgálata szerint több, az egészségi határértéket (egyes esetekben 30-szorosát) meghaladó mérgező anyagok – többek között rovarirtószerek - kerültek a talajba a telepen kívül. Hasonló eredményre jutott Baranyai Krisztina is, aki közadakozásból végeztetett független méréseket.
Május elején Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, az elszállítás költségét 1,1 milliárd forintot a Nemzetgazdasági Minisztériumnak megelőlegezi.
Június elején megkezdődött a mérgező anyagok elszállítása.
A munka még nincs elvégezve, a szivárgó, közvetlen veszélyt jelentő hordók elszállítása csak a nulladik lépés – nyilatkozta Illés Zoltán, a második Orbán-kormány környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkárával. Ezután jöhet a terület szennyeződésének földrajzi behatárolása. Meg kell állapítani, több ezer mintavétellel, elemzéssel, hogy milyen mélységben található a szennyezés a talajban, mekkora a kiterjedettsége, hol érte el a vízbázist, milyen lépéseket kell tenni a szennyezés felszámolása érdekében? Fontos tudni, hogy a szennyező anyagok - a Duna-meder alatt - eljuthatnak például a csepeli vízkivételi kutakba is. De a soroksági Duna-ágon keresztül maga a folyó is veszélyeztetve van. Ez a felmérés legalább 1-1,5 évig tarthat, és mintegy 300-500 millió forintot emészthet fel. A második lépés a teljes körű talajcsere. Buldózerekkel, kanalas gépekkel ki kell bányásznyi akár 20-30 méter mélységig a talajt. A mélyben található talajvizet, ha nem sikerül megtisztítani, akkor azt a szennyezett földdel együtt el kell szállítani egy veszélyes hulladéktárolóba. Ennek az 1-2 év időtartamú műveletnek- tehát magának a kárelhárításnak - költsége legalább hat, de akár tíz milliárd forint is lehet. Hozzátette: a kárelhárítás összegének nagyságrendje miatt szükségesnek tartom nemzetközi szakértők bevonását, hogy szakmai szempontból ellenjegyezzék a meghozott döntéseket. Annak érdekében, hogy ne lehessen túlszámlázni, az adófizetők pénzét elsíbolni, elengedhetetlen lenne a nemzetközi, független felügyelet.