A zsidókkal szembeni állami fellépést szorgalmazó egykori politikust népszerűsítő alapítvány törvénytelen elnevezése miatt a TEV tavaly decemberben az ügyészséghez fordult. Magyarországon ugyanis nem viselheti olyasvalaki nevét egyetlen alapítvány sem, aki tevőlegesen részt vett a XX. századi önkényuralmi rendszerek működtetésében, kiépítésében vagy fenntartásában a szervezet szerint. Amennyiben az MTA is aggályosnak ítéli a névválasztást, annak következménye a Hóman Bálint Alapítvány megszűnte lehet.
Megírtuk: „Aki ezt a szöveget kiagyalta annak halvány fogalma sincs, vagy nem akar tudomást venni a történelemről” – jelentette ki lapunknak Ungváry Krisztián. A történész ezt az Orbán-kormány Hóman-szoborról való első hivatalos véleményéről állította, miszerint: „Magyarország 1944. március 19-én elveszítette a szuverenitását, és ezt csak 1990. május 2-án nyerte vissza. A két időszak között Magyarország megszállt ország volt, Hóman Bálint pedig ebben az időszakban is vállalt közéleti szerepet. A magyar kormány nem támogatja olyan politikusnak a szoborállítását, aki elnyomókkal működött együtt — legyenek akármilyen érdemei” - hangsúlyozta Dömötör Csaba, Orbán Viktor nevében. A miniszterelnöknek továbbra sem az a baja, hogy Hóman Bálint a zsidótörvények előkészítője és támogatója volt, és több százezer magyar ember meggyilkolásában volt bűnsegéd. Orbán Viktornak kizárólag az a kifogása támadt, hogy Hóman Bálint “elnyomókkal működött együtt”, amikor Magyarország elveszítette függetlenségét - írta közleményében a Demokratikus Koalíció. A Horthy-korszak vallás- és közoktatásügyi miniszterének a róla elnevezett alapítvány szeretett volna szobrot állítani Székesfehérváron. A szobor ellen a magyar szervezeteken kívül levélben tiltakoztak az amerikai képviselőház antiszemitizmus elleni harcért felelős kétpárti munkacsoportjának vezetői, sőt Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke is a szobor felavatásának leállítására szólította fel Magyarországot.