A novemberi választás után Recep Tayyip Erdogan pártja, az AKP 317 képviselői helyre tett szert az 550 tagú törvényhozásban. Ez az abszolút többséghez elég ugyan, de az alkotmánymódosításhoz önmagában még nem. Az alaptörvény módosításáról szóló referendum kiírásához 330 képviselői szavazatra van szükség, az alkotmánymódosításhoz pedig 367 voksra, tehát mindenképpen további támogatókra van szüksége a pártnak ahhoz, hogy bevezethessék az elnöki szisztémát. A CHP azonban egyértelműen nemet mondott erre.
Az AKP azért akarja átírni az alkotmányt, mert így Erdogan elnök hivatalosan is teljhatalmú vezető lenne. Jelenleg az alaptörvény szerint a kormányfő az ország legerősebb embere, mégha ez csak papíron működik is így.
Kilicdaroglu úgy fogalmazott, az elnöki rendszer bevezetése csak Törökország megosztását szolgálná. Utalt arra, hogy az országban már két évszázados múltra tekint vissza a parlamentáris rendszer.
Davutoglu ezzel szemben azt állította, hogy bár a CHP-n kívül a nacionalista MHP, valamint a kurd HDP is nemet mondott az elnöki rendszer bevezetésére, szerinte ettől függetlenül folytatni kell az egyeztetéseket e kérdéskörében.