Először a szeizmológiai intézetek hívták fel a figyelmet arra, hogy nagy erejű, a Richter-skála szerinti 5,1-es földmozgás rázta meg a Korea-félsziget északi részét, ám akkor még azt is közölték, hogy nem utalt jel arra, nukleáris robbantás történt volna. Később Phenjan „nagy bejelentést” helyezett kilátásba, majd megerősítették a hidrogénbombával való robbantás tényét. Míg az atombomba esetén maghasadás, a hidrogénbombánál magfúzió következtében az atommag kötési energiája szabadul fel. A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor könnyebb atommagok, mint például hidrogén vagy hélium állnak össze nehezebb elemekké nagy energia felszabadulása mellett. A hidrogénbomba elnevezést az alapanyaga miatt kapta, hívják még termonukleáris fegyvernek is, mivel a fúziós reakcióknál a láncreakció beindulásához rendkívül magas hőmérséklet kell – írja a Wikipedia.
Észak-Korea eddig mindhárom, 2006-ban, 2009-ben és 2013-ban végrehajtott nukleáris kísérletét plutóniumbombával hajtotta végre. Igaz, a 2013-as tesztnek semmi környezeti nyoma sem maradt, pedig az Egyesült Államok, Oroszország és Dél-Korea is gépeket küldött a térségbe, hogy elemezze a robbantás következményeit. A négy közül a mostani volt a legnagyobb erejű. 2006-ban ugyanis 4,1-es, 2009-ben 4,5-ös, 2009-ben pedig a Richter-skálán mérve 4,9-es erősségű lökéshullámokat észleltek Észak-Koreában.
A termonukleáris bomba bevetése mindenképpen új helyzetet teremt, hiszen ez pusztítóbb erejű és hatású, mint a „sima” atombomba. Ezzel még instabilabbá válik a térség, s nemcsak Szöul és Phenjan viszonya válik még ellenségesebbé, hanem Észak-Korea és Kína kapcsolata is. Bár továbbra sem várható, hogy Peking szakítson a sztálinista állammal, az elhidegülés folyamata teljesen egyértelmű különösen azóta, hogy 2011-ben Kim Dzsong Un került hatalomra.
Szöuli hírszerzési források egyébként korábban többször kiemelték, nincs bizonyíték arra, hogy Phenjan csakugyan képes lenne termonukleáris eszközök bevetésére. 2005 decemberében a Fehér Ház szóvivője is kétségeit fogalmazta meg ezzel kapcsolatban. A robbantással Phenjan bizonyítani akarta elrettentő erejét.
A szerda hajnali robbantást máris a világ több állama elítélte. Philip Hammond brit külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy – ha a hírek valósak – akkor az az ENSZ határozatainak súlyos megsértését jelenti. A Fehér Ház nem tudta megerősíteni, hogy valóban termonukleáris bomba robbantásáról volt-e szó. Ugyanakkor a külügyminisztérium szintén az ENSZ határozatok megsértésére utalt. Az esettel mindenesetre az ENSZ Biztonsági Tanácsa is foglalkozni kíván. Hogy Kínának mennyire elege van „szövetségeséből”, már 2013-ban az is jelezte: Peking is megszavazta a Phenjan elleni büntetőintézkedéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
Dél-Korea azt közölte, szövetségeseivel konzultál arról, milyen konzekvenciái legyenek Phenjan a térség biztonságát súlyosan veszélyeztető lépésnek. Ez elsősorban az országgal szembeni büntetőintézkedések további kiterjesztését jelenthetik.
Az észak-koreai állami tévé persze a tőle megszokott módon reagált a nukleáris robbantásról szóló bejelentésre, amit óriási sikernek könyvelt el, s boldog emberek arcát mutatta, akik lelkesen kiabáltak, tapsoltak, amikor a hírt harciasan beolvasó hölgy megosztotta országgal-világgal a „nagyszerű” tényt.
A nukleáris robbantás időzítése abból a szempontból váratlan, hogy újévi üzenetében semmilyen utalást sem tett róla az ország vezetője, Kim Dzsong Un.
Ázsiában estek a tőzsdék a bejelentés határára, a japán Nikkel 1,7 százalékkal zuhant.