Kegyetlen szexuális erőszakkal kellett szembenézniük azoknak a közel-keleti nőknek, akik az elmúlt évben migránsként érkeztek Európába - derül ki a New York Times riportjából, amelyben migránsokkal foglalkozó szociális munkásokat és pszichológusokat is megszólaltatnak a menekült riportalanyok mellett. Susanne Höhne berlini pszichoterapeuta például arról számolt be, hogy az általa kezelt migráns nők nagy része tapasztalt szexuális erőszakot.
A migránsok többsége Görögországon keresztül érkezik Európába, éppen ezért az itteni befogadóhelyek túlzsúfoltak, a körülmények borzalmasak, s kiváltképp az egyedülálló nők nagy veszélynek vannak kitéve, mivel a legtöbb helyen férfiak és nők egy területen alszanak. A cikk szerint volt olyan nő, aki férfinak öltözött annak érdekében, hogy a szexuális erőszakot elkerülje; szerencsésnek mondta magát, amiért útja során "csak" kirabolták és megverték. De a családos nők sincsenek biztonságban: egy négygyermekes szíriai nőt saját férje ajánlott fel fizetségként az embercsempészeknek.
A lap beszámol egy másik szíriai nő esetéről is, akit egy magyar börtönőr vert eszméletlenre, amiért visszautasította a közeledését. Részletek azonban nem derülnek ki, így nem tudni, hogy az eset hol és mikor történt. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a vs.hu-nak azt írta, ilyen eset nem is fordulhatott elő, mivel a büntetés-végrehajtási (bv) intézetekben csak férfiak vannak idegenrendészeti őrizetben, migráns nőkkel a magyar bv-sek nem kerültek kapcsolatba.
Gyulai Gábor lapunknak megerősítette: a BVOP-nak igaza van, ez viszont nem jelenti feltétlenül azt, hogy a menekült nő hazudik. A Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen esetekkel kapcsolatban nemcsak bv-intézetekről, hanem más fogvatartási helyszínekről, például menekültügyi vagy idegenrendészeti fogdáról is szó lehet - előbbi a bevándorlási hivatalhoz, utóbbi az Országos Rendőr-főkapitánysághoz tartozik, és mindkét helyszínen tartanak fogva migráns nőket.
"Egy a nyelvünket nem beszélő migráns nyilván nem tudja, pontosan milyen intézményben tartják fogva, neki minden börtön és mindenki börtönőr" - mondta Gyulai, hozzátéve: a Helsinki Bizottság rendszeresen monitorozza ezeket a fogdákat, ám ilyen súlyos esettel az elmúlt években nem találkoztak. "Leginkább a verbális erőszak, valamint a kulturális különbségekből, a közös nyelv hiányából fakadó konfliktusok okoznak problémát, de gondot jelent a hatékony panaszmechanizmus hiánya is" - állítja a szakértő, hangsúlyozva azt is, hogy bár az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Helsinki Bizottság is évek óta szorgalmazza, a magyar menekültügyben továbbra sincs a nemi alapú erőszak megelőzésére szolgáló működő protokoll. Azt a New York Times cikke is elismerte, hogy nincsenek teljesen megbízható statisztikák arról, hol és milyen szexuális és más jellegű visszaélések érik a menekült nőket.
