kormány;EU;Brüsszel;offenzíva;uniós alapokmányok;

- Kormányzati offenzíva az EU ellen

Magyarország kezdeményezi az uniós alapokmányok módosítását - jelentette ki Tuzson Bence a Pestisrácok.hu-nak. A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szerint éppen itt az ideje, hogy Brüsszel eldöntse, azon az úton indul-e el, amely a nemzetek erős Európája felé viszi a közösséget, vagy az integrációt választja, amelyet a magyar kormány ellenez.

Közben Gulyás Gergely is az EU-t ostorozta: a Fidesz alelnöke ugyanis nemcsak a kvótaellenes aláírások ügyében beszélt példátlan összefogásról a Magyar Hírlapnak adott interjúban, hanem úgy vélte: a kvóta elleni fellépés legitimációját erősíti a kezdeményezés, és mivel Európa mégiscsak demokráciákból áll, végső soron megkerülhetetlen a magyar- és a tömeges befogadást szintén ellenző európai választók véleménye. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke szerint egyébként "az is fontos tanulsága a válságnak, hogy a bennünket ért, ezen a területen is példátlan mértékű kritikák ellenére a sajtószabadság, a sokszínű tájékoztatás ügye Nyugat-Európában sokkal rosszabbul áll, mint Kelet-Közép-Európában". Az újdonsült Fidesz-alelnök egyúttal egyetértett Kövér László házelnök azon kijelentésével, hogy "a nyugati politikai elit teljesen elszakadt a társadalmi valóságtól".

Sokakat visszatoloncolnának
Norvégia a tervek szerint 4-5 ezer menedékkérőt toloncol vissza más európai országokba - jelentette be Erna Solberg norvég miniszterelnök. Magyarországra körülbelül 860 embert küldenének vissza, az érintettek között körülbelül 50 szíriai van. Mint ismert, tavaly a dublini egyezmény alapján a tagállamok mintegy 42 ezer ember visszaadását helyezték kilátásba, Magyarország pedig 33 és félezer érintettet el is ismert, ám végül mindössze 1402 migráns érkezett vissza hozzánk.

Helyreigazítási kérelemben kifogásolta a Magyar Államkincstár Katona Tamásnak lapunk december 28-i számában közzétett írását. Az MSZP pártigazgatója, közgazdász professzor szóvá tette, hogy mintegy negyedmillió közalkalmazott hibásan/késve kapta meg múlt havi bérét, így kényszerű hitelezőjévé vált az államnak, s azt, hogy ebben mekkora felelőssége volt a Magyar Államkincstárnak. A Magyar Államkincstár szó szerint közzétett kérelme után közöljük Katona Tamás válaszát, aki szerint így legalább kiderült: senki nem felelős, azért, hogy az alacsony fizetésű közalkalmazottak, ápolók, szociális munkások vagy éppen tanítók karácsony előtt esetleg több tízezer forinttal kevesebb bért kaptak a járandóságuknál.