;

Szerintem;merénylet;Orbán Viktor;

- Tényleg merénylet?

Mint ismeretes, november második felében a bűnüldöző szervek információja útján elterjedt az a hír, miszerint november 22-ére merényletet terveztek Orbán Viktor ellen. Le is tartóztattak két gyanúsítottat. A felröppentett hír igaz-e, vagy sem, egyenlőre nem tudni. Ha abból indulunk ki, hogy Orbán Viktor gazdagokat minden áron segítő és a szegényeket elhanyagoló politikája miatt sok az elkeseredett ember, akkor a hír igaz is lehet. Az utóbbiak között lehetnek olyan szélsőségesek is, akik így akarnak megszabadulni a kiépülő önkényuralmi rendszertől. A miniszterelnök az év első felében egykori híveinek visszahódítása érdekében többször is nézeteltérésbe került a szélsőjobboldaliakkal, ezért az esetleges merénylők közülük is kikerülhetnek. Pedig ha végiggondolnák a merénylet utáni lehetőségeket, akkor tudhatnák, hogy Orbán nélkül is ott vannak a kisebb-nagyobb bázissal rendelkező önjelöltek, akik azonnal kézbe vennék a hatalmat, s lényegében minden maradna a régiben. Néhány dologból azonban arra következtethetünk, hogy az egész csak jól átgondolt kitaláció. Fideszes módszer. Ellenfeleikről a tömegkommunikációs eszközökkel bedobnak a köztudatba egy-egy valós, vagy valótlan problémát, s amíg az hat az emberekre, unos-untalan szajkózzák. Csak akkor hagyják abba, amikor érdemi hatása megszűnik. Ezután újabb hamis állításokkal traktálják a társadalmat. Lásd példaként Simon Gábor, Hiszékeny Dezső, Hunvald György stb. elleni kirohanásaikat. Ezeknek a többségében kitalált ügyeknek az a rendeltetése, hogy a demokratikus oldal híveit elbizonytalanítsák, a demokratikus pártoktól elriasszák, és  ha lehet szavazóbázisként visszahódítsák. Az is elképzelhető, hogy a merénylet tervét azért találták ki, hogy erre való hivatkozással fokozhassák a TEK jogait, és végső soron tovább szűkíthessék a már ma is érzékelhetően korlátozott demokratikus politikai rendszert.