Az idén összesen bruttó 691,5 millió forint reprezentációs költséget számoltak el a minisztériumok. A szocialista Mesterházy Attila írásbeli kérdésére adott válaszokból kiderült, hogy a Honvédelmi Minisztérium kivételével mindegyik tárca több mint havi 1 milliót költött vendéglátásra, szállásra, ajándékokra. Az ellenzéki politikusnak adott válaszokat a Bors összesítette, eszerint a legtöbbet a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium fordított reprezentációra. Összesen 231,7 milliót, de ebben benne van az is, amit a külképviseleteken fizettek ki, például nagyköveti fogadásokra. Lázár János Miniszterelnöksége második a sorban 136,6 millióval, a harmadik pedig a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma 99,3 millió forinttal. A Nemzetgazdasági Minisztérium 61,3 millió forintot költött, a frissen alakult, Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda költségeiről még nincs információ.
Mesterházy az új parlament megalakulása óta eltelt több mint másfél évben 1200 írásbeli kérdést tett fel, elsősorban azért, hogy kiderüljön, melyik tárca, mire költi az adófizetők pénzét. Ennyi kérdést korábban négy év alatt sem tett fel egyetlen képviselő sem. Az MSZP-s politikus lapunknak arról beszélt, hogy a kérdezést jövőre sem hagyja abba, hite szerint ugyanis ellenzékiként ez a kötelessége. Az írásbeli kérdésekre valamit kötelesek a miniszterek válaszolni, amit a nyilvánosság megismerhet, mert azok felkerülnek a parlament honlapjára és a legérdekesebbekről a sajtó, a média is beszámol. Minisztériumi tisztviselőktől már hallotta, hogy nem örülnek a kérdéseknek, mert azok plusz munkát adnak a számukra, de Mesterházy szeretné ha megértenék, ez nem az ő bosszantásukról szól, hanem arról, hogy világossá tehesse, ez a kormány gyakran "lop, csal, hazudik". A tárcavezetők nem korholják, az MSZP volt elnöke szerint a parlamenti folyosón szóba sem állnak vele, Rogán és Lázár is a sajtón keresztül üzent neki, amikor kínos kérdéseket tett fel.
Rogán szeret titkolózni - fogalmazott Mesterházy, akinek ennek ellenére novemberben sikerült szóra bírnia a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert. Az ellenzéki politikus akkor minden tárcától megkérdezte, hány politikai tanácsadót foglalkoztatnak, kik ők, és mennyit keresnek. Rogán azt válaszolta, hét politikai tanácsadó dolgozik náluk, de neveket nem közölt és azt sem árulta el, mennyit keresnek. Azt írta, megmutatja Mesterházynak az adatokat, de ha a képviselő ezeket nyilvánosságra hozza, "az ebből adódó jogi és nem jogi természetű következmények" már őt terhelik. Egy miniszter nem fenyegethet egy képviselőt, főleg nem a tájékoztatási minisztérium vezetője, és főleg nem egy ellenzéki képviselőt, amikor az a közpénzek elköltését érintő tájékoztatásért fordul hozzá - reagált Mesterházy, aki nyilvánosságra hozta a tanácsadói listát. A képviselő azért fordult a minisztériumokhoz, hogy bebizonyítsa, egyáltalán nem annyira olcsó az állam működése, mint ahogyan azt Orbán Viktor ígérte. A válaszokból ugyanis világossá vált, hogy a tárcák 159 politikai tanácsadót fizetnek közpénzből, és ez havi százmillióba kerül.
Fél tucat miniszter gond nélkül tudta értelmezni Mesterházy azon írásbeli kérdését, és válaszolt is arra, hogy államtitkárainak, illetve helyettes államtitkárainak érdekeltségei jutottak-e uniós vagy állami támogatáshoz. A Miniszterelnökség vezetőjén azonban kifogott a kérdés, Lázár a "családi érdekeltség" kifejezést tágnak találta. A Belügyminisztérium válaszolt, ott Farkasné dr. Gasparics Emese önkormányzati helyettes államtitkárának családi vállalkozása jutott vissza nem térítendő állami támogatáshoz. A sajtó nyomására végül Lázár az egyik Kormányinfón mégis elmondta, hogy tavalyi kinevezése előtt Kis Miklós Zsolt jelenlegi államtitkár kapott uniós támogatásokat. "Mesterházy Attila menjen el esetleg a szamócaföldekre" és így ellenőrizheti az uniós pénzek felhasználását - tanácsolta akkor Lázár, majd azt is bevallotta, L. Simon László, a tárca másik államtitkára szintén kapott agrár-környezetvédelmi és kertészeti támogatásokat. L. Simon az utóbbi időszakban nem vesz részt a cégei munkájában, "próbálom az üzlet világából a költészet világába visszaterelni" - fogalmazott a miniszter.
Volt-e politikai nyomás a TEK-en, hogy a sajtóban tálalt terroristák elfogásával alátámassza a kormány menekültpolitikáját? Van-e hitelt érdemlő bizonyíték arra nézve, hogy a két elfogott férfi emberölést tervezett? Erről novemberben kérdezte a belügyminisztert Mesterházy azt követően, hogy a TEK két csoportot fogott el, lőfegyvereket, robbanóanyagokat is talált náluk, a házkutatásokon pedig "bombalaborra" bukkantak. Az MSZP-s képviselő arra is kíváncsi volt, milyen információkra alapozta a BM rendészeti államtitkára, hogy a lőfegyverekkel elfogott két férfi kormánytagot akart kivégezni. Pintér Sándor a nyolc e témában feltett kérdésre azonban semmitmondó választ adott. Közölte, hogy az elfogott csoportnak közép-kelet európai régiós kapcsolatai vannak, de a pontos kapcsolatrendszert még nem állapították meg, ahogy azt sem, a két elfogott csoport között van-e összefüggés. Azt, hogy közülük ketten kormánytagot akartak kivégezni, internetes információk támasztották alá, de az ügyben még nyomoznak.
Az MSZP korábbi elnöke a parlamenti vitákban szintén részt vesz, a felszólalásokban viszont frakciótársát, Gúr Nándort nem tudta lekörözni. Az idén a KDNP-s Rétvári Bence és Gúr beszélt legtöbbet az Országgyűlés ülésein. Az Emmi államtitkára 410 alkalommal kért és kapott szót, összesen 21 órát és 20 percet beszélt. A szocialista politikus 256 alkalommal szólalt fel, ám beszédeinek hossza meghaladta a 25 órát. Az LMP-s Sallai Róbert Benedek 239 felszólalását több mint 17 órán át hallgathatta Ház, a Fidesz legaktívabb képviselője pedig Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt, ő 227-szer kapott szót és több mint 14 órán át beszélt. A pártelnökök közül Schiffer András volt a legaktívabb, az LMP vezetője 160-szor szólalt fel, őt a jobbikos Vona Gábor követi 2 órát kitevő 24 felszólalásával. Az MSZP-s Tóbiás József szintén nagyjából két órán át beszélt és 22 alkalommal kért szót. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke független képviselőként egyetlen alkalommal szólalt fel. Kubatov Gábor, a Fidesz frissen megválasztott alelnöke viszont egyszer sem kért szót.
