Szintén a megfigyelt személyek között van Recep Tayyip Erdogan török elnök, Washington fontos NATO-szövetségese. Az amerikai elnök azzal indokolta a döntést, hogy ezt amerikai nemzetbiztonsági okok indokolják.
Az AFP hírügynökség megkereste a Fehér Házat a cikk kapcsán, amely nem tagadta az amerikai lap értesülését. A nemzetbiztonsági tanács egy szóvivője azt közölte, hogy a titkosszolgálatok külföldi személyekről való információgyűjtés mögött a nemzetbiztonságot érintő különleges okok állhatnak. Ez éppen úgy érinthet bármely külföldi állampolgárt, mint állami vezetőt is. „Obama elnök többször is megismételte, hogy Izrael biztonsága érinthetetlen” – folytatta a szóvivő. Izrael washingtoni nagykövetsége nem kívánt megszólalni az ügyben.
Miután fény derült arra, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) milyen kiterjedt megfigyelést folytat külföldi vezetők ellen, egyebek mellett Angela Merkel egyik mobiltelefonjáról is gyűjtött adatokat, Barack Obama bejelentette, hogy a baráti országokkal szemben a korábbinál jóval kisebb mértékben folytatnak megfigyeléseket. A Wall Street Journal azonban azt is közölte, hogy a megfigyeléseket lehetővé tevő technikai rendszereket nem számolták fel, hogy szükség esetén ismét folytatni tudják az adatgyűjtést bárki ellen. Obama mindemellett azt is elrendelte, hogy a szoros szövetségesek kommunikációját többé ne figyelje meg az NSA. Benjamin Netanjahu azért maradhatott a megfigyelt személyek listáján, mert Washington szerint az ország meg akarta akadályozni az iráni nukleáris megállapodást, ami Obama elnök számára fontos külpolitikai célkitűzés volt.