béremelés;rendvédelmi dolgozók;

- Nem lesz kicsit sok? Öt (!) százalékos béremelést kapnak a rendvédelmisek

Az idén elfogadott életpályamodellnek köszönhetően január 1-jétől 5 százalékos béremelést kapnak a rendvédelmi dolgozók - közölte a Belügyminisztérium személyügyekért felelős helyettes államtitkára.  Zsinka András emlékeztetett arra, hogy idén júliustól 30 százalékkal emelkedett az illetmény. Az elfogadott életpályamodell nyomán 2019-ig 50 százalék lesz a béremelés mértéke, vagyis évente 5-5 százalékkal bővül a rendvédelmi dolgozók keresete.

A bölcsődei dolgozóknak is emelnek, méghozzá jelentős mértékben. Ám nem mindenkinek.

Január 1-jétől a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is bevonják a pedagógus-előmeneteli rendszerbe. Ez csaknem átlagosan 30-40 százalékos, havi nettó 40-60 ezer forintos béremelkedést jelent - így az örömtelinek hangzó hír.

Lehet is örülni, ha van minek, és itt van kétség kívül. Ám üröm az örömben, hogy  a hatezer bölcsődei kisgyermeknevelőből mindössze 886 diplomás, vagyis a béremelés csak a gondozók 14 százalékát érinti – ezt  Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke közölte a hír korábbi bejelentésekor a Magyar Nemzet érdeklődésére.  

A pedagógus-életpálya csak a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőkre terjed ki, de próbálnak ösztönző megoldást találni azon kisgyermeknevelőknek is, akik vállalják a felsőfokú végzettség megszerzését - közölte most Rétvári Bence.

És hát van még egy kis gond. Ha a - legalább a diplomások - fizetését érintő emelés remekül hangzik is, ahonnan emelni kell, az bizony megalázóan alacsony. A szférában 2008 óta nem volt béremelés, jelenleg a bölcsődei dolgozók 74 százalékának a nettó fizetése nem éri el a 2013-as létminimumot, a 85 770 forintot. 

Magyarország egy újabb Európai Uniós felmérésben szerepel a sereghajtók között: ezúttal a társadalmi igazságosság tekintetében vizsgáztunk le. A kép azért igazán sötét, mert ez az indikátor magába foglalja a szegénységet megelőző politikákat, a szegénység és kirekesztettség számait, a foglalkoztatást, a tanulási esélyeket, az etnikumok vagy nemek közötti diszkrimináció, vagyis minden olyan tényezőt, amelytől az ország hosszú távú fejlődése függ. És az elmúlt években Magyarország nemcsak, hogy nem javított, de rontott is nagyon sok tekintetben. Nem valami kelet-európai átokról van szó, Lengyelország például tudatos politikákkal mostanra tendenciaszerűen javít rengeteg tekintetben. Ferge Zsuzsa szociológus a Kettős Mérce blogban elemezte a helyzetet, ennek kivonatát olvashatják.