Los Angeles;gázömlés;

Illusztráció/Thinkstock

- Tömegeket evakuálnak az USA eddigi legdrámaibb gázömlése miatt

Talán jövő tavaszra sikerül megfékezni az Egyesült Államok történetének legnagyobb gázömlését, amely Los Angeles egyik külvárosát, Porter Ranch települést sújtja - közölték helyi idő szerint hétfőn az illetékes szolgáltató szakemberei.

A masszív metángázömlés - amelyet máris az amerikai történelem legnagyobb gázömlésének minősítenek - szakemberek szerint környezetvédelmi katasztrófával fenyeget. A Porter Ranch melletti gáztározóból október óta ömlik a metángáz de az illetékes gázszolgáltató vezetői szerint jövő áprilisig nem is sikerül megállítani a gázömlést.

"Nagy erővel tör fel és hihetetlen mennyiségben. S egyáltalán nem sikerül fékezni" - nyilatkozta a The Washington Post munkatársának Tim O'Connor, az amerikai Környezetvédelmi Alap kaliforniai direktora. Legalább kétezer lakást és a környező iskolákat kiürítették már, s még legalább ötezren várnak az evakuálásra. A Breitbart News jelentése szerint egy bíró éppen a napokban rendelte el, hogy a károsult családokat havi 8500 dolláros összeggel kompenzálják, egészen a gázömlés elhárításáig. A gáztározó vezetői ugyan azzal nyugtatják az ott élőket, hogy a szivárgó gáz nem jelent halálos veszedelmet, de a környéken élők máris mérgezéses tünetekkel kínlódnak, például fejfájással, szívproblémákkal, szédüléssel, a szervezet motorikus rendszerének működési zavaraival.

A gáztározó vezetői nem tudják pontosan meghatározni, hogy mi is az oka e nagyarányú gázszivárgásnak, hol a hiba a rendszerben, és eddig minden próbálkozásuk a gáz "megállítására" kudarcot vallott. Hétfői hírek szerint a szakemberek most olyan megoldással, cementtel való betöméssel próbálkoznak majd, mint amilyet a Mexikói-öbölnél a BP Deep Horizon katasztrófájánál alkalmaztak, 2010-ben. A Porter Ranch-i gázömlést egyébként a 2010-es Mexikói-öbölbeli olajkitörés óta a második legnagyobb természeti katasztrófának minősítik.

A gázömlés helyszínét meglátogatta Erin Brockovich, környezetvédelmi aktivista is (akiről film készült Julia Roberts főszereplésével), és arról számolt be újságíróknak, hogy önmagán is észleli a mérgezéses tüneteket.

A metán a földgáz fő alkotórésze, de előfordul kisebb mennyiségben, a kőolajban is – mondta lapunk megkeresésére Bodnár Ferenc katasztrófa szakértő, aki szerint az ilyen típusú gázzal több probléma is akad. „A metán egy klímagáz, ami által bármilyen fagyott talaj olvadásnak indulhat, a levegővel keveredve (bizonyos koncentrációban) robbanóelegyet alkot, s a legfontosabb, hogy mérgező” – mondta. A kiömlő gázt ki lehetne nyerni ugyan a levegőből, de ehhez speciális műszerekre és tömérdek pénzre lenne szükség. Ugyanakkor megnyugtatott, hogy a kontinensünkön és hazánkban élőknek nem kell aggódnia, a gázömlés „már a baleset 50 kilométeres körzetén kívül sem okoz semmilyen veszélyt”. Hazánk sokkal inkább a másodlagos hatásoktól tarthat. Ha a felfelé tartó légáramlat következtében nagy mennyiségű metángáz száll fel, akkor burkot alkot, megakadályozva a hő távozását a légkörből (üvegházhatást hoz létre). Összesűrűsödve, a napsugarakat sem engedi át, és nagymértékben károsítja az ózon réteget - mondta.

Bodnár Ferenc véleménye szerint az amerikai eset komoly iparbiztonsági kérdéseket is felvet. Egy fúráskor gyakran szabadul fel metángáz a Földből, amire a szakembereknek fel kellett volna készülniük. Ezt ők nyilvánvalóan elmulasztották, ezért történhetett meg a baj – fűzte hozzá.

Lapunk megkereste az ügyben a Greenpeace magyarországi szervezetét is, hogy megtudjuk, mégis mivel érdemes számolni egy ilyen baleset után. Hunyadi Réka, a szervezet munkatársa tájékoztatott: lapunk kérdéseit elküldték az illetékes amerikai kollégáknak, a válasz megérkezésére azonban várnunk kell.

Pusztaszőlős, 2000. augusztus 18.
Pusztaszőlősön, 2000. augusztus 18-án a Psz-34-es számú kútnál egy ománi tulajdonban lévő cég munkásai a homokszűrő szerelvényét akarták lecserélni.
A karbantartás közben történt meg a magyar olajipar történetének egyik legnagyobb balesete. A kútból 100 bar nyomással tört fel a gáz, a falu szélső házaitól mintegy 500 méterre. A gáz nem sokkal a kitörése után berobbant. A lángok 60-80 méteres magasságig értek. Távhőmérővel a tűzfészek közelében 800 Celsius fokot mértek.
A gáz- és olajipari, és a katasztrófavédelmi szakemberek első két elfojtási kísérlete nem járt sikerrel, hiába vetették be a Nagy Szelet, a két MIG motorral felszerelt oltójárművet és az amerikai szakértők segítségét. Végül november 16-án, a kitörés utáni 91. napon sikerült visszapréselni a földbe a gázt, amit folyékony cementtel zártak le mindörökre.
A Magyar Bányászati Hatóság megállapítása szerint a Mol által a karbantartással megbízott cég dolgozói a munka során megszegték a bányászatról szóló törvény előírásait. A Mol Rt.-nek csaknem 5 milliárd forintba került a gázkitörés. A bíróság 2005-ben 2,5 milliárd forint megfizetésére kötelezte a karbantartást végző vállalkozást.

Irán jelentős lépést tett a Hatokkal idén júliusban kötött nukleáris megállapodás teljesítésre felé: befejezte dúsított urániumkészlete átszállítását Oroszországba.