A véget nem érő bűnügy meglehetősen szövevényes, és szálai egészen 1998-ig nyúlnak vissza. Ekkor a K&H Bank brókercégénél dolgozó Kulcsár Attila - ahogy a per során fogalmazott - "már egy működő rendszerbe” kapcsolódott be, amely pénzmosoda volt. Az ügy lelepleződését követően az álbróker Bécsbe menekült, és ott fogták el még 2003-ban. Az ügyészség 2005-ben emelt vádat, és az első első fokú ítéletet 2008 nyarán hirdették ki, itt Kulcsár Attilát nyolc év börtönre és 230 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték, sikkasztás miatt. Öt év börtönt és 177 millió forint vagyonelkobzást kapott bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, továbbá sikkasztás miatt három év börtönt és 150 millió forint vagyonelkobzást kapott Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese pedig három év börtönt és 58 millió forintos vagyonelkobzást kapott szintén sikkasztás miatt.
Schönthal Henrik üzletembert pénzmosás és sikkasztás miatt négy év börtönnel és 626 millió forint vagyonelkobzással sújtotta első fokon a Fővárosi Bíróság, amely ugyanakkor felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K & H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját. Forró Tamás újságírót sikkasztás miatt másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és 30 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte a bíróság.
A Kulcsár-ügy elsőfokú ítéletében a 24 vádlott közül heten kaptak letöltendő szabadságvesztést, tehát Kulcsár Attila, Kerék Csaba, El Abed Hassan pénzváltó, Bitvai Miklós, Garamszegi Gábor, Bende Péter és Schönthal Henrik, összesen 26 év nyolc hónapot. Vagyonelkobzással nyolc embert sújtottak, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben. Tucatnyian kaptak felfüggesztett szabadságvesztést, néhányan pénzbüntetést, illetve próbára bocsátást.
A fellebbezések miatt 2010-ben másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára került az ügy. Szokatlan módon a vádemelés után fél évtizeddel, a másodfokú eljárásban vetette fel a fellebbviteli főügyészség képviselője, hogy sikkasztás helyett csalás is felmerülhet, ami egészen más bizonyítási és kárfelelősségi kérdéseket vetne fel. Az Ítélőtábla végül megalapozatlanság, illetve súlyos eljárási hibák miatt 2010-ben hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárást rendelt el, amely az év decemberében kezdődött. Kulcsár Attila az eljárás 12 és fél éve alatt különféle nyilatkozatokat tett, voltak részleges beismerései, de legutóbbi vallomásaiban már azt állította, hogy amivel jelenleg vádolják, az nem róható a terhére. A megismételt eljárásban, 2015 őszén elmondott perbeszédeiben a védelem felmentést, az ügyészség pedig Kulcsárnak és néhány vádlott-társának letöltendő, tucatnyinak felfüggesztett szabadságvesztést, valamint összesen egymilliárdos vagyonelkobzást indítványozott. A vádhatóság szerint az elkövetési érték 23 milliárd, a kár pedig 8 milliárd forint.
