- Jövőre lesz húsz éve annak, hogy a pályán van. Készül bármiféle összegzésre?
- Annyira nagy szám, hogy nem merek. Komolyra fordítva, borzasztó korán kezdtem, mostanában sokszor vissza is gondolok arra, hogy már huszonévesen komoly koncertjeim voltak, a Magyar Rádióba jártam, korán népszerű lettem. Igazából nem szoktam a múlttal foglalkozni, azt vallom, hogy a pillanatot kell megélni. A legutóbbi nagy koncertem előtt például ugyanúgy társasjátékoztam este a családommal, mintha másnap mi sem történne. A napokban baráti társaság járt nálunk előkarácsonyozni, szóval nem hagyom, hogy a munkám bedaráljon. Hajt az új dolgok megismerése, s örömmel nyugtázva engedem el azt, amit már megcsináltam.
- Azután, hogy tavasszal hat év után ismét új dallal és videoklippel jelentkezett, esetleg új albummal is megörvendezteti a rajongóit?
- Egy szimfonikus lemezre gondol, ahol az operaénekesi képességeimre is nagy hangsúlyt fektetek? Vannak ilyen terveim!
- Rendszerint nyit a fiatal előadók felé, de miért fontos az ifjabbak pártfogása?
- Azért, mert nagyon sok a tehetség, túl sok ahhoz, hogy egy-egy ne kallódjon el. Konkrét elképzelésem soha sincs a kiválasztásban, mindig az élet hozza, hogy ki az a fiatal énekes, aki megtetszik. Mindig a szakmaiság számít nálam, ennek köszönhetően csodás együttműködéseim voltak Takács Nikolastól kezdve tucatnyi előadón át. Balczó Péter, aki fellép a december 28-án tartandó koncertemen is, például még nem volt az Opera művésze, amikor 2009-ben meghívtam vendégnek egy fellépésemre. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy én fedeztem fel, de jó szemem volt hozzá, hogy már nagyon korán meglássam a nagy tehetséget ebben az ifjú tenorban. Bár nem vagyok könnyű helyzetben, mert nem nézek tévét és rádiót.
- Milyen lesz a mostani koncertje?
- Maga lesz a lírai ünnep. Habár dátum szerint karácsony után lesz, az ünnep nem múlik el a lelkünkből. Hangzásában monumentális lesz, szimfonikusokkal kiegészülve lépek színpadra, s jóval nagyobb adagot mutatok be operai tudásomból, mint eddig valaha. 2011 óta éneklek operát, de eddig koncertenként maximum két szám erejéig, most viszont több operabetétet is elénekelnek.
- Néhány éve benevezett az Eurovíziós Dalfesztiválra is, de nem jutott el a világversenyre. Lemondott a megmérettetésről, vagy még nem tett le a kijutás lehetőségéről?
- Megcsináltam, amit szerettem volna, egyáltalán nem akarom elvenni a fiatalok elől a lehetőséget. Nem kell beleragadni az álmokba, úgyis annyi álmom vált már valóra. Igaz, ha tényszerűek akarunk lenni, valóban csak egy hajszálon múlt a kijutásom, de teljesen kibékültem a helyzettel. Érdekes, hogy azóta is tucatnyi országból kerestet meg arra, hogy képviseljem őket az Euróvízión, de mindig kedvesen visszautasítottam ezeket az ajánlatokat. Egyébként legutóbb éppen egy szállodában voltunk, a családom egyik fele kosárlabdát nézett, én pedig a másik szobában követtem az énekversenyt.
- A közelmúltban duettezett a Budapesten koncertező Andrea Bocellivel. Ha jól sejtem, a találkozással nagy álma vált valóra!
- Napokig látványosan örültem a felkérésnek. Óriási élmény volt, egyike a legsikeresebb koncertjeimnek, de ez látszott az arcomon. Nem volt nagy beszélgetésre lehetőségünk, de ilyen a szakma. A koncert előtt három órával találkoztunk először, próbáltunk, majd este együtt énekeltünk. De amikor felmentem a színpadra, a teltházas közönség előtt azzal fogadott: Adrien, hogy vagy? Andrea Bocelli nagy művész és egyben udvarias, földön járó csillag.