Az izraeli kormány törvénykezési bizottsága egyhangúlag hagyta jóvá a nem kormányzati szervezetek külföldi finanszírozásának bejelentéséről szóló törvényjavaslatot.
A költségvetésük több mint felét külföldi hivatalos kormányzati intézmények által biztosított pénzforrásokból fedező civil szervezeteknek a javaslat szerint ezentúl hirdetéseikben és jelentéseikben is jelezniük kell külföldi pénzügyi támogatottságukat, és munkatársaiknak a lobbistákhoz hasonlóan azonosító jelvényt kell hordaniuk, ha a törvényhozás ülésein részt vesznek, ellenkező esetben huszonkilenc ezer sékeles (majdnem kétmillió forintos) bírságot róhatnak ki rájuk – írta a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja.
A tervezet sorsa a kneszetben bizonytalan, mivel a kormánykoalíciónak mindössze kétfős a többsége, és van olyan, a koalícióhoz tartozó honatya is, aki már jelezte, hogy jelenlegi formájában nem támogatja a javaslatot.
Az új szabályozást az Európai Unió, valamint több európai kormány is ellenzi. Lars Faaborg-Andersen, az EU Izraelben akkreditált nagykövete is élesen bírálta a törvénykezdeményezési javaslatot Ajelet Saked igazságügy-miniszterrel tartott találkozóján.
“A tervezetnek kifejezetten az a célja, hogy nehézséget okozzon a kormányzati politikával szemben kritikus szervezeteknek. Negatív hatással lesz Izrael, mint nyitott és demokratikus társadalom arculatára”- mondta a dán diplomata.
A helyi szakértők kiemelik, hogy az új törvény elfogadása esetén szinte kizárólag a baloldali szervezeteket sújtaná, mert azok elsősorban külföldi kormányok támogatását élvezik, míg a jobboldali civil szervezeteket külföldi magánemberek pénzügyi segítségével működtetik, amire a szabályozás nem vonatkozik.
A javaslat előterjesztői szerint a civil szervezeteket azért finanszírozzák a külföldi, főleg európai kormányzatok, hogy ezáltal beleszóljanak Izrael belügyeibe és az emberi jogok hangoztatása ürügyén idegen érdekeket képviselnek.
“A külföldi kormányok pénzzel történő felháborító beavatkozása Izrael belügyeibe egy széles körben elterjedt példátlan jelenség, amely sérti a demokratikus országok közti normákat és szabályokat”- állította a törvényt beterjesztő Saked.
“A civil szervezeteknek nyújtott külföldi pénzügyi támogatás destabilizálja Izrael állam szuverenitását és megkérdőjelezi a köz által megválasztott kormány hatalmát”- fejtegette az igazságügy-miniszter.
Jichák Hercog, a parlamenti ellenzék és a szociáldemokrata Munkapárt vezetője a Facebookra feltett üzenetében rossznak nevezte a törvényjavaslatot, amely a kormány ellenzékét próbálja elhallgattatni, ellentmond a szólásszabadságnak és amelynek oka szerinte az, hogy a miniszterelnök és a kormány fél az ellenvéleményektől.
Az izraeli döntés hasonló a magyar helyzethez. Ahogy a Népszava már korábban megírta: miután Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter lényegében kiadta a hadüzenetet, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2014 novemberében tett feljelentést a norvég pénzek elosztása miatt. Az eljárásokat nemcsak botrányos házkutatás, de számos eljárás elhalása is tarkította, míg végül 2015 októberében az adóhatóság megszüntette a nyomozást, mert nem talált bűncselekményre utaló nyomot. Az ügyben érintett Ökotárs Alapítvány üdvözölte a Norvég Civil Támogatási Alappal összefüggésben ellenük és az általuk támogatott 17 szervezet ellen folyó nyomozás megszüntetését.
