Ugyan az év első felében folyamatosan befogadóhelyek után kutattak az osztrák illetékesek, az ősz eleji menekülthullám, a határmentére naponta érkező több tízezer ember és az embercsempészek elleni küzdelem mégis nem várt kihívás elé állította az osztrák hatóságokat. Az A4-es autópályán Pándorfalu (Parndorf) közelében augusztus 27-én találták meg azt a hűtőkocsit, amelyben embercsempészek megbízásából 71 menekültet szállítottak összezsúfolva a magyar-szerb határról Magyarországon át Ausztriába. A tragédiának iraki, afganisztáni, szíriai és iráni áldozatai voltak, a menekültek már a magyarországi útszakaszon meghaltak, az áldozatoknál oxigénhiányos állapot lépett fel, és megfulladtak.
Ausztria az esetet követően szeptember 16-tól bevezette a határellenőrzést, amely jelenleg is érvényben van. A minisztérium azzal indokolta a döntést, hogy a menekültcsoportok sorozatos érkezése miatt a határátkelők biztonsága ellenőrzés hiányában nem garantálható.
Miután a magyar kerítésépítés megkezdése az osztrák politikusok heves bírálatait váltott ki, október végén Werner Faymann osztrák kancellár arról beszélt, hogy határozottabb szabályozásra és a határtérség "műszaki biztosítására" van szükség a menekültáradat ellenőrzésére. A kancellár szerint különbséget kell tenni aközött, hogy valaki határkerítést vagy - mint fogalmazott - "kaput épít oldalsó szárnyakkal".
A november közepén bejelentett tervek szerint Ausztria mintegy négy kilométeres, helyenként 2,5 vagy négy méter magas kerítést épít a stájerországi Spielfeldnél a menekültek szabályozott áthaladása érdekében. Azonban mivel nem tudtak hiánytalanul megegyezni az érintett szakasz földtulajdonosaival, "lyukas lesz" vagyis több száz méteres szakasz hiányzik majd a kerítésből, amely várhatóan január elejére készül majd el. Az átkelőhöz terelőközpontot is építenek, amely karácsony után teszt jelleggel kezdi meg működését. A tervek szerint a migránsok haladását terelőkordonok irányítják, családok, illetve nemek szerint osztják szét őket. A beutazási ellenőrzés után vagy visszafordítják vagy ellátják és továbbutaztatják a migránsokat egy ausztriai befogadóállomásra.
A szeptemberben tartott felső-ausztriai és az októberi bécsi választásokon egyaránt előretört a szigorú menekültügyi megoldásokat szorgalmazó Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely jól jelezte az osztrákok igényét arra, hogy sokkal határozottabb politikai intézkedéseket várnak el a helyzet kezelésében.
Így ősz óta a kisebb kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) az eddiginél karakteresebb menekültügyi javaslatokkal áll elő, azonban a nagyobbik koalíciós fél, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) az emberi jogok hangsúlyozásával "puhább" intézkedéseket szorgalmaz.
A néppárt ősszel dolgozta ki a szigorított menekültügyi eljárás tervezetét, amely a kérelmezők számára szigorított, az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig tartó időszakra szóló menekültstátust biztosítana, a családok egyesítését is feltételekhez kötné. Az előzetes tervek szerint kiutasíthatják a menekülteket az országból, ha az említett időszak letelte után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, ha viszont igen, akkor további két évre meghosszabbíthatnák a dokumentum érvényességét. Amennyiben ezek után sem javul az adott menekült anyaországában a helyzet, a státust már határozatlan időre biztosítanák.
Mivel az eredeti tervezetet heves bírálatok érték, egy új javaslat szerint nem a származási ország, hanem a menekültek eredményes integrációja, nyelvtudása és munkaerőpiaci beilleszkedése lehetne a hosszú távú befogadás szempontja. Az integráció hiánya esetén kiutasításról vagy kitoloncolásról is határozhatnak. Burgenland lesz az első tartomány, ahol januártól a menekültek az osztrák társadalmi értékekről és az integrációról szóló tanfolyamon vehetnek részt.
Szintén a néppárt által kezdeményezett államvédelmi törvény módosításáról is megállapodott az osztrák kormány. A törvénytervezet reményeik szerint megkönnyítené a feltételezett terroristák elleni küzdelmet. Az indoklás szerint az új törvény egyszerűbbé tenné a veszélyt jelentő csoportosulások és személyek kiszűrését, valamint a gyanúsítottak megfigyelését és az adatgyűjtést.
A legutóbbi felmérések szerint az osztrákok 80 százaléka aggódik az országot érintő menekülthullám miatt. A válaszadók több mint kétharmada tart nagyobb szociális konfliktustól vagy az iszlám terjedésétől, és csupán a válaszadók csaknem öt százalékának nincsenek személyes fenntartásai a menekültekkel szemben.
A lakosság hangulata a tehetetlenség és a túlterheltség érzése között ingadozik, egyharmada együttérez a menekültekkel, azonban nőnek az aggodalmak is. Főleg a hatalmas méretű embertömegtől, a politikai megoldások csődjétől, a társadalom iszlamizálódásától, valamint az erőszak és a bűncselekmények növekedésétől tartanak az osztrákok. Többségük nem fogadna be több menekültet és egyetért a határellenőrzéssel, ugyanakkor elégedetlenek az európai menekültügyi intézkedésekkel is.