„Nincs ünnepi hangulatom” – hallhatjuk úton-útfélen. Aztán karácsonykor valahogy mégis béke költözik az emberek szívébe. Ám a világpolitikából éppen ez a karácsonyi nyugalom hiányzik. Nem volt megnyugtató az év. Párizsban kétszer is lecsapott az iszlamista terror, a januári és a november 13-án végrehajtott terrorcselekményekben összességében majdnem 150-en haltak meg. A francia főváros már nem a régi, sokan attól félnek, hogy a dzsihadisták karácsony szent ünnepén is „látványos” vérfürdőt akarnak végrehajtani. Hasonló terrorakciók fenyegetnek Rómában, sőt a Vatikánban is. A szélsőséges iszlamisták számára az emberi élet nem érték, karácsonyban pedig csak valamiféle eretnek csökevényt látnak.
Ám nem csak az iszlám fenyegetés miatt nincs ünnepi hangulat Európában. Közép-Európában a miniszterelnökök szinte egymásra licitáltak, ki tud még kirekesztőbb jelzőket találni a menekültekre, s még harciasabban támadni Angela Merkel ezzel kapcsolatos politikáját. E politikusok - politikusaink - nem éppen a felebaráti szeretet evangéliumi üzenetét hirdették.
A magyar-szlovák-cseh hármas kiegészült a lengyellel is. Varsóban, ahol nem is kell hangsúlyoznunk, mennyire fontos december 24., nem egészen két nappal az ünnep előtt fogadta el a parlament azt a törvényt, amely ha meg nem is nyirbálja az alkotmánybíróság jogköreit, de működésképtelenné teheti. A novemberben kormányra került Jog és Igazságosság megosztja a társadalmat, a párt finoman fogalmazva nem a béke hírnöke.
Horvátországban egy pszichiáter végzettségű, botcsinálta politikus, Bozo Petrov, a novemberi választáson harmadik helyre befutott Híd elnökéről szól az ünnep, aki az elmúlt másfél hónapban mintha egész országát túszul ejtette volna. Róla szólt minden, reformokat ígért, most azonban lehullt a lepel, kiderült, hogy ő sem különb egyetlen más, a hatalomra törekvő politikusnál sem.
Ferenc pápa karácsonya is eltér a megszokottól, amit hét elején felolvasott karácsonyi üzenete is igazol. Ezúttal nem az ünnep vallási jelentőségéről beszélt, hanem arról, hogy akadnak, akik békétlenséget akarnak szítani a Vatikánban, de a reformok folytatódnak.
Az Európai Unió sincs túl jó állapotban így, az esztendő vége közeledtével. Nem az európai eszme kopott meg: egyre több vezető uniós politikus vásárolja meg azt a magyar "szabadalmat", amely szerint az Európai Uniót kell minden hazai baj forrásának beállítani. Matteo Renzi olasz miniszterelnök is erre az útra tévedt. Az EU tagországokból áll, de ha ezek az államok elutasítják az együvé tartozás eszméjét, akkor nincs értelme közös Európáról beszélni.
Karácsony van, a szeretet ünnepe. Békére lenne szüksége a világnak, de nagyobb politikai tőkét lehet kovácsolni a békétlenség szításából. Ám amikor rádöbbenünk erre, akkor már túl késő lehet.
