Palesztina;Ciszjordánia;Palesztin Hatóság;Mahmúd Abbász;

- Jövőre az útlevelekben már él Palesztina

Újabb sikert könyvelhet el a palesztin diplomácia, amely 2016-ban újabb nagy lépésre készül.

Jövőre a palesztin útleveleket már nem a Ciszjordániát jelenleg igazgató Palesztin Hatóság, hanem a palesztin állam, azaz Palesztina nevében állítják ki, jelentette be Mahmúd Abbász Athénban. A három napos görögországi hivatalos látogatáson tartózkodó palesztin elnök a palesztin állam elismerését kérte a görög kormánytól és az athéni törvényhozástól. A parlament eleget is tett a kérésnek, kedden este, Abbász jelenlétében egyhangúan elfogadott határozatban a palesztin állam elismerésére szólította fel a Ciprasz-kabinetet. A palesztin elnök, aki jelezte, hogy büszke arra, hogy a görög parlamentben, a „demokrácia szentélyében” beszélhet, megköszönte az athéni támogatást. Beszédében úgy fogalmazott: "Mi vagyunk az egyetlen nép, amely megszállás alatt él. A 68 éve tartó tárgyalásoknak Izraellel véget kellene érniük". Abbász szerint, ha nem lesz hamarosan megegyezés Izraellel, akkor a térségben "kitörhet az anarchia".

Erre azonban nem sok esély van a közeljövőben. Az izraeli-palesztin béketárgyalások a 2014-es gázai Erős Szikla hadművelet előtt újra eredmény nélkül megszakadt, és sem John Kerry amerikai külügyminiszternek, sem a felek között hagyományosan közvetítő, a kétállami megoldás előmozdítása céljából létrejött közel-keleti kvartettnek - az ENSZ, az EU, az Egyesült Államok és Oroszország képviselőinek - nem sikerült kimozdítania a holtpontról azt. A parlamenti döntés nem kötelező jellegű a kormányra nézve, és bár Alekszisz Ciprasz miniszterelnök kijelentette, hogy Görögország „kiáll a palesztin kérdés igazságos megoldása mellett, amelyet egy szuverén és életképes Palesztina létrehozásával lehetne megvalósítani az 1967-es határok között”, valószínűleg nem fog sietni eleget tenni a parlamenti felszólításnak. Az Abbásszal folytatott tárgyalás után is csak annyit mondott, hogy arra a "megfelelő pillanatban" kerítenek sort.

Amint az AFP hírügynökség is kiemelte, Ciprasznak miniszterelnökként tekintettel kell lennie a görög-izraeli viszonyra is, amelynek javításán személyesen is fáradozik, valamint pártja, a Sziriza közismert, palesztin államiság megteremtését sürgető párti álláspontjára is. Ciprasz novemberben járt Izraelben és Ciszjordániában, egyeztetett Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel és Mahdmúd Abbásszal egyaránt. Eddig 136 ország ismerte el Palesztinát, Európában nyolc ilyen ország van. Magyarország, Csehország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Málta és Ciprus még a 2004-es uniós integráció előtt tették meg, Svédország 2014-ben. A nyugat-európai államokban a svédek indították el a lavinát, azóta bár egyetlen kormány sem lépte meg a végső lépést, a parlamentek 2014 és 2015 folyamán sorra hasonló álláspontra helyezkedtek, a palesztin állam elismerését szorgalmazták.

Három férfit vettek őrizetbe Szicíliában kedden, akik az olasz maffiaellenes ügyészség szerint a Líbia és Olaszország közötti embercsempészetet irányították. További tizenegy társuk ellen adtak ki körözést.