A magyarok "nem feltétlenül nyitottak annyira a világra, ahogyan azt talán más európai országokban kívánhatják", és ennek oka, hogy Magyarország nem élt meg bevándorlást a "muzulmán kultúrkörből", a 150 éves oszmán uralom emléke pedig nem túl jó - mondta Györkös Péter a Rheinische Postnak hétfőn.
Szép, hogy a berlini magyar nagykövet célirányosan csak a „muzulmán kultúrkört” emlegeti felhős történelmi emlékként, s nem ezer év betelepülőit. Besenyőket, kunokat, jászokat, szászokat, románokat, cseheket, morvákat, ruténokat, lengyeleket, szerbeket, bosnyákokat, zsidókat, örményeket, szlovénokat, svábokat, bolgárokat. Akikhez képest a török 150 év röpke pillanat. A magyarokkal együtt e népek tették azzá a magyar államot, amivé. Ezerévessé és a világra nyitottá. Azzal együtt, hogy sosem volt etnikailag homogén, mint ahogyan a nemzet sem. Ez is az az európai civilizáció volna, amelyért a kormányzat annyira aggódik, pedig egy ötszázmilliós közösség kultúrájának legyűréséhez még az Orbán-rezsim nekünk végtelen hosszúnak tetsző regnálása is kevés talán.
Ami pedig a törököket illeti, másfél száz évüket a magyar belháborúknak (is) köszönhették. De ha már úgy alakult, ahogy, nem érdemes a történelemből napi politikát, "nem túl jó oszmán emléket” gyurmázni, mert akkor mit kezdünk az egri minarettel, a pécsi dzsámival, a török fürdőkkel, a kávéházzal, a joghurttal, a töltött káposztával, a tarhonyával vagy épp a tepsivel. Így csak a frusztrációnk gyarapszik.
Meglehet igaza van Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátnak: ma nem a kereszténységünket védelmezzük, inkább a jólétünket, a kényelmünket és a biztonságunkat féltjük. Nem a föld dübörög, hanem a felszított indulat. A hatalom - némi perverzitással - az Egri csillagok török- és iszlámszemléletéhez igazítja a közgondolatot. Pedig nem a XVI. század Oszmán Birodalmával állunk szemben - mondja a főapát.
Nem tudjuk, mit szól mindehhez Orbán Viktor barátja és harcostársa, Erdogan elnök, mit szól a bazárok népe. De, ha jól emlékszünk török állami segítséggel áll Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán szobra (hamarosan talán türbéje is) Szigetvár határában, a Csertői-tavak mellett. Az európai civilizációra tekintettel talán nem kellene lebontani egyiket sem.
