A 300 négyzetméter alatti ingatlanokhoz nem kell építési engedélyt kérni a jövőben, mindössze bejelentési kötelezettség lesz, és ezt követően 15 nappal megkezdődhet az építkezés. Az építési engedély kiiktatása ellenére még marad elég szabályozó eszköz a helyiek kezében - mondta a Népszava kérdésére Schmidt Jenő a települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Tab fideszes polgármestere. Az helyesnek tűnik, hogy ne törvényben határozzák meg, hogy milyen legyen egy családi ház tetejének színe, anyaga vagy dőlésszöge, a nyílászárók mérete, fajtája és formája, az épület párkánymagassága. Ezt a törvény szerint helyben kell szabályozni, és a kormányhivatalok, ha a település rendezési szabályzata azt megkívánja, akkor minden bizonnyal a jövőben is ragaszkodni fognak a városkép megőrzéséhez. Ha ettől eltérést tapasztalnak, akkor súlyos pénzbírságra, végső esetben a szabályzattól eltérő épületrésznek, vagy a teljes épület lebontására is számítani lehet - tette hozzá Schmidt. Az építési engedély számosan eddig is csak egy papírnak tartották, amelyből annyi valósult meg, amennyit az építtető anyagi erőforrásai megengedtek a számára. A kormányhivataloknak, mint eddig a jövőben is módjuk lesz arra, hogy ellenőrizzék: az építés során minden az előírásoknak megfelelően történt-e, ami megfelel a jelenlegi használatbavételi eljárásnak.
A kormányzat célja az építési engedélyek megszüntetésével vélhetően az volt a célja, hogy az ilyenkor szokásos korrupciónak elejét vegyék. Annak lehetősége azonban továbbra sem kizárt, hogy a korrupció a használati engedély kiadásához kötődjön. Azonban az építész szakma minden bizonnyal rosszul jár, hiszen számosan majd saját fejük után menve kezdenek el családi házat építeni, mérnöki szaktudás nélkül, kizárólag a kivitelezésre koncentrálva. Háttérbe szorul majd az ugyancsak törvényben is szabályozott energiahatékonyság figyelembevétele, a felhasznált építőanyag megfelelő minősége, hogy a ház megfelelő statikai állapotáról ne is beszéljünk - nyilatkozta Máté Enikő építészmérnök a Mandínernek.
Azt nem állítanám, hogy az építésügy eddigi hatályos szabályozása teljesen rendben volt, de a rendszer tisztességgel működött még az ingatlanpiaci boom időszakában is - írta blogjában Berkecz Balázs városépítészeti szakember, az Együtt elnökségi tagja. És ami különösen fontos, mindenki érdekét szolgálta: az építtetőét, mert a rendszer az esetek többségében kiszűrte a tervezési hibákat, és a kivitelezőét is, mert a szakmailag vállalhatatlan megrendelői igényeket hatósági kontrollal vissza lehetett nyesni. Emellett szakmai konzultációt, támogatást is jelenthetett a tervező számára az építéshatóság és a tervtanács is. A szomszédok érdekeit is védte a hatóság a tervezés megkezdésétől az engedélyezési eljárás során és használatba vételig - tette hozzá. A helyi közösségnek is fontos volt az egyértelmű szabályozás, hiszen nem épülhetett olyan épület, amely nem felelt meg a kialakult utcaképnek. Ennek most vége. Az építésügyi szabályozás szétverésével pedig perek sokasága fog keletkezni a szabálytalan telekbeépítések okán megromló szomszédsági viszonyok miatt, szép településeink utcaképére pedig évtizedekre fogja rányomni a bélyegét a fideszes felelőtlenség - összegezte véleményét Berkecz Balázs.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége arra kérte a kormányt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza a jogszabályt és kezdjen egyeztetést az eredeti szándékokat is érvényesíteni tudó, de az önkormányzatok szerepét is figyelembe vevő új jogszabály megalkotására, az önkormányzati szövetségek bevonásával.
