Kié a felelősség azért az ötletért, hogy egyáltalán szóba jöhetett, a náci eszméket valló és terjesztő, a zsidótörvények kidolgozásában résztvevő, a zsidók és a cigányok deportálását elősegítő, a háború emberi és anyagi veszteségeiért is felelős Hóman Bálint szobrot kapjon Székesfehérváron? Elsőként Varga István székesfehérvári ügyvéd, volt MDF-es és fideszes parlamenti képviselő a felelős, aki 20 esztendőn át harcolt Hóman rehabilitálásáért. Másodikként Hóman Kanadában élő fia, aki 2002-ben perújítást kért apja ügyében. Ekkor még eredménytelenül. 2011-ben a jobbikos Hegedűs Tamás parlamenti képviselő emelt szót a parlamentben a rehabilitálásért. 2014 őszén Harmath Károly, oldalági rokon, újra perújítást kezdeményezett. Ezt a lépést 2015 márciusában siker koronázta. A Fővárosi Törvényszék azzal a vitatható indoklással, hogy semmi sem bizonyítja a politikust érintő vádakat, bűncselekmény hiányában posztumusz felmentette a háborús bűnösség vádja alól.
Ezt követően a Kovács Gábor elnökletével működő székesfehérvári „Hóman Bálint Kulturális Alapítvány” – feltehetően Varga Józseffel egyetértésben - döntött arról, hogy szobrot állítanak az egykori székesfehérvári parlamenti képviselőnek. Ehhez kérték a helyi önkormányzat jóváhagyását és anyagi támogatását. Június közepén Cser-Palkovics András fideszes polgármester előterjesztése alapján az önkormányzat fideszes és jobbikos képviselői megszavazták – nem önkormányzati, hanem állami területen – a szobor felállítását. És kapott az alapítvány közel 2 millió forintot. A szobor elkészítésére az Igazságügyi Minisztérium, feltehetően a kormány és a kormányfő tudtával, kiutalt még 15 millió forintot.
A hazai és a nemzetközi felháborodás hatására azonban a szoborállítást szorgalmazói mind városi, mind kormány szinten visszavonultak. Pedig felelősség terheli Orbán Viktort is, aki május végén Székesfehérváron Hóman rehabilitációja után a következőket mondta: „… örülök annak, hogy Hóman Bálint emléke Székesfehérvár városából nem tűnik el.” Végül a hazai és a külhoni tiltakozások hatására a miniszterelnök is megszólalt. A december 15-én elhangzott állásfoglalása felemásra sikeredett, a kihátrálás okaként csak arról szólt, hogy Hóman kollaborált a német megszállókkal, a náci nézeteiről, az antiszemitizmusáról, a háborúba lépéssel és annak következményivel kapcsolatos felelősségéről hallgatott. A fő felelősség azért, hogy a szoborállítás gondolata napirendre kerülhetett Orbán Viktor által teremtett politikai rendszeré, amely sok elemét tekintve a Horthy érához hasonlít. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül a demokratikus politikusok, tudósok, történészek felelőssége mellett sem, mivel csak az utolsó pillanatban kezdtek tiltakozni Hóman Bálint szobrának felállítása ellen.
