Állami mintagazdaságokat kell létrehozni a bábolnai, a mezőhegyesi és a szilvásváradi ménesbirtokokból a kormány szándéka szerint. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt pedig már arról beszélt, hogy mások mellet a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoport is mintagazdaság lehet, mert az a teljes agrár vertikumot felöleli. Lázár még hozzátette, a Csányi család érdekeltségébe tartozó agrárgazdaságok, cégek a hazai mezőgazdaság 30 százalékát fedik le. A cégcsoport 40 ezer hektáron - ez a hazai termőterület nem egészen 1 százaléka - gazdálkodik, de vágóhídja és feldolgozó üzemei is vannak. A másik két ménesbirtok kijelölésével igyekszik a kormány nagyobb arcvesztés nélkül hátrább lépni abból a botrányból, amit a mezőhegyesi ménesbirtok szétverése robbantott ki - kommentálta a kormány mintagazdaság-programját Harangozó Gábor, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke a Népszavának. Érthetetlen ugyanakkor hogy miért teszik tönkre azokat a gazdaságokat - lásd Mezort Zrt. - fölszámolni, amelyek hasonlóképpen jelentős mértékben és hatékonysággal járulnak hozzá a magyar mezőgazdaság teljesítményéhez -tette hozzá.
Raskó György szerint viszont a kormányzat mintagazdaság programjának semmilyen agrárgazdasági logikája, megalapozottsága nincsen. Az agrárközgazdász szerint az bújhat meg a kormányzati szándék mögött, hogy ezekbe az úgynevezett mintagazdaságokba állami pénzeket lehet pumpálni. Annak sincs értelme, hogy központilag kijelölt termelésszervezők, integrátorok legyenek, hiszen jelenleg is több sikeres integrátor működik az országban, köztük a Csányi érdekeltségű Bonafarm is. A jelenlegi rendszer jól működik, korszerű szolgáltatásokat nyújt, állami részvétel nélkül. Ezen kívül a mintagazdaságokra nem érvényes a kétharmados földforgalmi törvény jó néhány korlátozó előírása sem, így egyebek mellett nem vonatkozik rájuk a birtokméret felső határa sem. Az ilyen társaságok állami földjeit nem bocsátják érverésre, így például a 12 volt állami gazdaságból kijelölt mintagazdaságoknál is maradhat a még hátralévő 36 évi bérleti szerződés és a piaci ár töredékén megállapított bérleti díj is.
A kormány azért is igyekszik felgyorsítani az állami földek árverését, mert a földforgalmi törvénynek valószínűleg a jogi személyek földvásárlásáról szóló passzusa is ütközik az uniós jogba, ezért azt előbb utóbb módosítani kell majd. Így a mintagazdaságok ezt követően megvehetik az állami földeket is, a többiek bérelt területei pedig addigra már az új tulajdonosoknál lesznek - hívta fel a figyelmet Harangozó. Raskó agrárpolitikai szemfényvesztésnek nevezte a mintagazdaságokról szóló kormányzati propagandát, s a háttérben valószínűleg semmi másról nincsen szó, mint jogalapot teremteni a Fidesz-közeli vállalkozók között pénz osztásra. Harangozó Gábpr sem zárta ki, hogy a kormány úgy valósítaná meg Orbán Viktor elképzelését a magyar agrárium felosztásáról - ami 20 százalék nagybirtok és 80 százalék családi gazdaság -, hogy a Fidesz közeli oligarchák adnák a 20 százalék nagybirtokot, a versenytársak pedig a szabályozók, az állami földárverések miatt legalábbis jelentős versenyhátrányba kerülnének.
Az integrációk a további kiépítése viszont indokolt lehetne, főleg a nyugat-európai minták alapján, szövetkezeti alapon. Ezek ráépülhetnének a régiós agrár felsőoktatási intézményekre, Gödöllő, Mosonmagyaróvár, Debrecen, Kaposvár, amelyek megfelelő szakmai tudás hátteret is nyújthatnának. Az ilyen "klasszikus" szövetkezeti integrációk a profitot szétterítik a tagjaik között. A kormány elképzelése szerint szervezett integráció hasznának nagyobb részét azonban az integrátor fölözi le. Kétségtelen, hogy a kis és közepes gazdaságoknak az is fontos, hogy az integrátor biztos felvevőpiacot jelent, még ha ilyenformán csupán bedolgozói lesznek egy nagyüzemnek.
Raskó nem zárta ki, hogy a mintagazdaságok között egyszer csak fölbukkannak Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a kormányfő közeli bizalmasának agrárvállalkozásai, miközben agrárszakmai szempontból ezek semmilyen mintát nem adhatnak a termelőknek. Milyen mintát adhatnak például a nagybirtokok és kiknek, ha éppen az agrártársaságok ellen hirdetett keresztes háborút a kormány - tette fel a kérdést az agrárközgazdász, aki maga is termelő. Ezzel szemben nagyon is elkelnének a családi mintagazdaságok, ám arról egy árva szó sem esik a kormányzati propagandában. Holott éppen ennek a kis- és közepes üzemméretű termelői rétegnek lenne arra szüksége, hogy mintát, szakmai tanácsokat kapjon, hogyan tud életképes gazdaságot kialakítani 50-100 hektáron - véli Raskó. Mivel ezek a kisgazdaságok jó része igencsak alacsony szakmai színvonalon működik, igencsak rászorulnának a segítségre, hogy mivel is kellene foglalkozniuk a talpon maradáshoz.
